2012. december 5., szerda

20. Haza kell mennünk...

Sziasztok drága olvasóim!:) Hát elérkeztünk ismét egy kerek számhoz! Remélem nem okoztam az előző résszel csalódást! :) A következő rész 5 komi után jön még mindig. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de körülöttem egyre több a beteg, pedig most én is az ágyat nyomom egy szép kis vírussal. Vigyázzatok magatokra nagyon és egyetek sok citromot meg narancsot!:)) Nagyon szépen köszönöm annak a 6 feliratkozónak, hogy feliratkoztak és mindenki másnak is, aki olvassa a blogot és kommentel! De nem is koptatom tovább a billentyűket, itt a 20. rész! Jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok;).
Have a nice day, 
Wh ite. :)

"Lehetetlen, hogy olyan emberré válj, aki nem fél semmitől. A lényeg, hogy megtanuld irányítani és rájöjj, hogyan lehetsz szabad a félelmeid ellenére..."

- Nem, dehogy is. Már épp menni akartam. Sziasztok! - nyomott egy puszit az arcomra Dan, majd kiviharzott.

A többiek sejtelmes mosollyal figyeltek engem és nézték a reakciómat. Mosolyogva ültem le a kanapéra, ahova követtek ők is, kivéve Emily-t és Harryt. Louis leült közvetlen mellém, de szemeim még mindig Emily-t figyelték. Bellát levette a kis matracról, majd Harryvel felénk közeledtek. Leültek és most már minden szempár engem figyelt. 
- Liam, Loui papának mindent elmondhatsz! - húzta mosolyra száját Louis.
- Semmi nem volt, mielőtt még kérdeznétek.
- Azért mosolyogsz így, mint a vadalma? Láttuk a képet twitteren Liam. - tette elém a telefonját Harry, amin a mi képünk volt Danielle-el
- Jaj srácok az csak egy kép! - ráztam meg a fejemet egy nagy sóhaj keretében
- Fogadjunk bátyus, hogy már egy vacsora is be van tervezve. - szólalt meg Em miközben a már ébredező Bellát ölelte magához. 
- Hallgatás beleegyezés! - pattan fel Louis.
- Hagyjátok már srácok, nem olyan nagy bűn, ha randizik. - állt fel Em Bellussal a kezében. - Én szurkolok nektek Liam, aranyosak vagytok együtt! - adott egy puszit, majd elindult a lépcső felé.

*Emily szemszöge*

A lépcsőn felszökkenve mentünk be Bellussal ketten a szobába. A szoba sötétségben úszott ezért az ablakhoz sietve világosságot varázsoltam a szobába. Bellával mind a ketten hunyorogtunk a hirtelen betörő fény miatt, majd az ágyhoz siettem vele. Letettem őt majd elkezdtem csikizni. Hangos nevetésben tört ki, majd eltávolodva tőle figyeltem a kis drágámat. Haja édesen felfele állt. Muszáj volt elmosolyodnom, hiszen egyből Zayn jutott eszembe. Telefonomat elővéve fotóztam le és tweeteltem ki Harry-nek. 

"@Harry_Styles nincs kedved feljönni hozzánk?:) Bella&Em. xx"
A képet miután ki tweeteltem Harrynek, Bellától elvéve a tükröt feküdtünk le ketten az ágyra. Simogattam puha kis arcocskáját és édes kis szöszi haját, amikor Harry jött be a szobába. Mosolyra húztam a számat, majd éreztem, hogy derekamat karolja át. 

- Elaludt? - súgta bele fülembe.
- Még nem. - néztem Bellus tekintetét. 

Bella feltápászkodott és az oldalamra feküdt, így Harry-t is láthatta. Érdekesen nézhettünk ki. Harry kezén és az én oldalamon feküdt, miközben feje Harry felé nézett és én csak a kerekded popsiját láttam. Hirtelen azt éreztem, hogy az álom manó porát rám hintve ringat el. Szemem egyre nehezebb lett és csukódott le így álomba ringatva. A nap sugaraira ébredtem fel. Bella a kis ágyában feküdt míg én betakarva a tegnapi pólómban feküdtem bugyiban. Körbenéztem, de sehol nem találtam Harry-t. Az órára nézve láttam, hogy reggel 11 óra van. Gyorsan felkeltem, majd halkan a fürdőbe igyekeztem. Magamra engedtem a vizet és csak hagytam, hogy testemen zúduljon le a kellemesen meleg víz. Már vagy húsz perce fürödhetem, amikor anyu hangját hallottam meg a szobámból. A vizet elzárva csavartam magamat egy törölközőbe és mentem ki a szobámba, ahol anyut találtam meg az ágyon ülve Bellával a kezében.

- Öltözz fel és gyere le, addig megetetem Bellát, beszélnünk kell. - vált komollyá a hangja.
- Oké, sietek. Hűtőben találsz neki kaját. - mondtam az ajtó felé közeledő anyukámnak.
- Tudom, siess! - adta ki a parancsot.

Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem. Magamra vettem egy farmeringet, egy fehér színű farmert néhány karkötőt és egy csillogó cipőt. Hajamat hagytam kiengedve göndören és egy alap sminket tettem fel. Készen állva indultam le a nappaliba a többiekhez. Lent anyu, apu, Bella és Liam várt. Leültem a kanapéra melléjük és  izgalommal vártam, hogy mi ilyen fontos, ami miatt ilyen korán ide jöttek.

- Szóval? - törtem meg a csendet. 
- Kicsim... - sóhajtott anya - Haza kell mennünk New York-ba. 
- Rendben, de nem értem ehhez nekem mi közöm van. 
- Az, hogy nektek is kell mennetek Bellával. - válaszolt a kérdésemre Liam.
- Drágám, kaptunk egy levelet, hogy el kell mennünk a tárgyalásra Peter miatt. Amúgy is szerettünk volna hazavinni a rokonok miatt, lassan karácsony és szerettünk volna mindenkit meglátogatni. Kíváncsiak rád és Bellusra is. - szólalt fel anyu.
- 1 hónap van még karácsonyig anya, addig azt akarod, hogy távol maradjak a fiúktól és New Yorkban legyek? - dülledtek ki a szemeim és kicsit hangosabban beszéltem mint eddig.
- Kicsim, mi sem így akartuk, de pontot kell tennünk ennek a Peteres ügynek a végére. Kellesz hozzá te és Bella is! 1 hónap gyorsan el fog telni hidd el és a fiúk is megértik, Liam már szólt nekik. 
- Mikor kéne indulnunk? - kérdeztem anyától egy sóhaj kíséretében
- Holnap, már megvannak a jegyek is. 
- Nagyszerű! - böktem ki, majd a babakocsi felé indultam. 

Bellát kivéve anyu kezéből tettem bele a babakocsiba és indultam útnak. Nem voltak terveim, hogy hova menjek vele, hanem csak mentem. Egyszerűen csak szükségem volt egy kis magányra vele. Holnap ismét New York és távol Harry-től. Félek, hogy valami lesz, vagy mi van, ha soha többet nem jövünk vissza? Ne...Emily ilyen hülyeségre ne is gondolj, azt Liam sem engedné. Vegyünk úgy, hogy ez csak egy nyaralás. A telefonomat elővéve hívtam fel Eleanort. Hosszasan beszélgettem vele miközben Bellussal egy parkban sétálgattunk. Egy padot kerestem, majd kivettem belőle a lányomat és az ölembe ültettem. Már vagy harminc perce beszélhettem El-el, amikor anyu ült le mellém. 

- Hogy találtál meg? - pásztáztam a földet
- A kislányom vagy, ez a dolgom, hogy megtaláljalak. Ismerlek már annyira, hogy tudjam merre kell mennem. - simogatta meg a vállamat.
- Ugye nem költözünk megint vissza? Anya én nem akarom itt hagyni a fiúkat. - kezdett el akaratom ellenére is folyni a könnyem.
- Kicsim csak karácsonyra megyünk haza, utána visszajövünk mindannyian. Nem akarunk ott tartani, csak, ha már otthon vagyunk akkor gondoltuk apáddal, hogy a rokonainkat meglátogathatnánk. Esküszöm, hogy utána visszajövünk. - mosolyodott el anyu.
- Akkor jó! - mosolyodtam el és a könnyeimet töröltem le.
- Gyere, mutatok valamit! - állt fel, majd Bellát betette a kocsiba és elindult vele. 

Az utcákat jártunk, amíg egy csodálatos ház előtt meg nem állt, nem messze Liam házától.

- Apádnak nehogy eláruld, hogy megmutattam. - szólalt meg anyu a ház előtt állva.
- Mit is kéne elárulnom neki? - érdeklődtem és közben szemem a házat vizsgálta.
- Ez a mi karácsonyi ajándékunk nektek. - mutatott a ház felé.
- Ez az én házam? - dülledtek ki a szemeim a meglepődöttségtől.
- Remélem tetszik. - mosolyodott el. - Majd, ha hazajöttünk belülről is megnézheted. Addig Liam átpakol neked. De maradjon kettőnk, vagyis hármónk közt. - hajolt le Bellushoz, aki mit sem sejtve mosolygott.
- Tetszik?? Nincsenek rá szavak! Nagyon gyönyörű! Köszönöm Anyu! - öleltem át.

Pár percig még álltam és néztem a saját lakásomat, majd elindultunk haza, mivel még be kell pakolnom holnapra. Előre sietve, anyut megállítottam és egy fotót csináltam a fiúk részére. 

"@Liam_Payne @Harry_Styles @Niall_Horan @Zayn_Malik @Louis_Tomlinson utolsó sétánk Londonban!:( Hiányozni fogtok! Anyu szélsebesen halad Bellussal!:D Puszilunk titeket! Em&Bella&Sara xx"

A fénykép után tovább jártuk az utat és végig beszélgettünk, hogy majd New Yorkban kik jönnek hozzánk, meg kihez megyünk majd. A ház elé érve anyu segített Bellust bevinni, majd aput felállítva a kanapéról elindultak haza. Reggel majd értem jönnek kocsival, hogy ne kelljen Liamet ugráltatni. Bátyám a kanapén ülve nézte a TV-t ezért Bellát kivéve a kocsiból indultunk meg felé. Lehuppantunk mellé, majd Bellust a kezébe vette.

- Nagyon fogtok hiányozni, főleg karácsonykor! - ölelte magához a kislányomat.
- Itt lesz veled Danielle. - kacsintottam rá.
- Jaj Em., légyszíves ne kezd már te is! - forgatta meg a szemeit.
- Olyan jól kijöttök! Hidd el lesz itt valami Liam, érzem! Apropó, haza akarok jönni karácsonyra, de erről Harrynek ne szólj, meg a többieknek se, mert meglepetés!
- Em, Harry nem lesz itthon karácsonykor, ahogy a többiek sem.
- Hazamegy? - sóhajtottam egy nagyot.
- Igen, de megadhatom Gemma számát és meglepheted otthon. Úgyis be akart már mutatni a szüleinek, örülnének nektek. - vette elő a telefonját és lediktálta Gemma számát.
- Köszi szépen Liam! - adtam egy puszit az arcára, majd kivettem kezéből Bellát.

Kezemben a lányommal igyekeztem fel a szobába. Az ágyra letettem és bekapcsoltam neki a TV-t, majd a bőröndöket elővéve elkezdtem a cuccainkat bepakolni két bőröndbe. Egy óra pakolás után készen álltam a nagy utazásra. Bellát felkaptam az ölembe és a fürdő felé igyekeztem vele. A kádba engedtem vizet és tettem bele habfürdőt. Belláról levettem az aznapi ruháját, majd én is levetkőztem és együtt kezdtük el a fürdést. Tudjátok lehet most undorodtok ettől, de a legjobb fürdést a gyerekeinkkel lehet átélni, no meg, ha egyedül fürdik akkor is csurom vizes leszek, mert élvezi, ha fröcskölhet és akkor inkább már beülök mellé és együtt fürdünk meg. Szokásosan telt a fürdésünk. Addig voltunk a vízbe amíg nem éreztem azt, hogy kezd kihűlni, nem akartam, hogy megfázzon a lányom. Törölközőt csavartam magam köré, majd Bellára feladtam a fürdőköpenyét és így indultunk meg az ágyam felé. A takaró alá tettem, hogy így is meleget adjak neki, majd a laptopomat odavéve mellé ültem és együtt néztük, hogy történt-e valami twitteren. A fiúk válaszoltak a délutáni tweetemre. Nevetve néztem, hogy Loui, hogy provokálja magát.

"@Emily_Payne nagyon fogtok hiányozni!:( Túl későn tudtuk meg ezt...vigyázzatok magatokra! Szeretlek titeket. Harry x"

"@Emily_Payne Siessetek vissza hozzánk és egyetek rendesen karácsonykor!! Niall xx " 

Niall tweetjét látva elmosolyodtam. Egyszerűen ez a gyerek hihetetlen. Annyit eszik és mégis mindig éhes. Egyetlen pillanatra nem emlékszem, amikor ne lett volna a kezében valami kaja. A következő tweet Zayn-től jött.

"@Emily_Payne Vigyázzatok magatokra gyönyörűim!:) Minden este várunk titeket egy webcamra, Harryben meg tartjuk a lelket;) Zayn xx"

"@Emily_Payne Már megint a répafiút hagytad utoljára...kárpótlást követelek!!!!!! Loui xx"

Louis tweetjén egyszerűen sírtam a nevetéstől. Oldalra tekintettem és láttam, hogy Bella az igazak álmát alussza. Óvatosan felemeltem, majd az ágyába helyeztem. Laptopom tetejét lecsuktam, majd a táskámba helyeztem, hogy reggelre már ne legyen dolgom. Egy gyors fogmosás után készen álltam a lefekvéshez. Fejemet a párnámra téve már aludtam is. Egész este rosszat álmodtam így nagyon keveset aludtam. Az álmomban Peter és Kate szerepelt, hogy Bellát elrabolták újra és nem találtam meg. Harry újra összejött Cara-val a családom meg elhagyott, tisztán láttam, hogy kétségbeesésemben egy pengéért nyúltam. Csuklóm felé közeledtem, amit már a könnyeim leptek el, már majdnem megtettem az első vágást, amikor a telefonom ébresztője keltett fel. Riadtan ültem fel és rohantam oda Bella ágyához. Békésen aludt. A fürdőbe siettem, ahol gyorsan megmostam az arcomat. Bellá kivettem a kiságyból és levittem, hogy megreggelizzünk. Bella arcán nagy mosolyok váltak láthatóvá, ami az én számat is mosolyra késztette. Az edényeket a mosogatóba helyezve indultam el az emeletre, hogy felöltözzünk. Viszonylag gyorsan kész lettünk ezért Bellát felkapva ölembe vittem le a nappaliba, majd fordultam vissza, hogy a bőröndöket is lecipeljem oda. Tíz percre rá jöttek meg anyuék így csendben köszönve nekik indultunk meg a reptérre. Csöndes voltam egész végig, valahogy nem volt kedvem újra látni Petert. Gondolkodásomból anyu zökkentett ki. Megjöttünk a reptérre, hurrá... Bellát kicsatoltam, majd elindultunk be. Apu és anyu hozta a bőröndöket míg én Bellával a kezemben lépkedtem be az előtérhez. Feltűnően sok volt itt a fotós és riporter. Mit sem sejtve mentem tovább, amikor megpillantottam Harry-t. Gyors léptekkel azzal a csibészes mosollyal az arcán közeledett felém. Előttem megállt és döbbenten néztem rá. A fotósok csak úgy kattogtattak a gépeikkel, amikor az én drága Harrym a szemük láttára megcsókolt. 

6 megjegyzés:

  1. :( kár hogy haza mennek hamar jöjjön a kövii :$

    VálaszTörlés
  2. köviit!! gyorsan :DD

    VálaszTörlés
  3. Köviiiit.. Gyorssss!!! *-*
    Emii.*

    VálaszTörlés
  4. kövit nagyon jó csak így tovább !! :))

    VálaszTörlés
  5. jujj de meeglepett a vége:)
    kiváncsi vagyok a folytatásra:) xx

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen mindenkinek! :*

    VálaszTörlés