10. Halloween

*Emily szemszöge*

Reggel Bella gügyögésére keltem fel. Szememet kinyitottam, majd megtöröltem, hogy kicsit élénkebb legyek.Épp nyújtózkodni akartam, amikor egy kezet véltem felfedezni az oldalamon, ami épp átölel. Megfordultam és Harry arca volt szemben az enyémmel. Mosolyra húztam a számat, hiszen eszembe jutottak a tegnapi dolgok, amiket mondott és, hogy most már a barátom mellett fekszem. Élveztem a pillanatot, de meg kellett szakítanom, hiszen volt nála egy fontosabb dolgom, a kislányom. Óvatosan kibújtam öleléséből, hogy nehogy felkeltsem, majd Bella felé vettem az irányt. Kivettem a babaágyból, majd szorosan magamhoz öleltem és egy reggeli puszival köszöntöttem őt. Kislányom hangosan felkacagott, majd papucsomat felvéve elindultam a konyha felé. Annyira fura volt újra itthon lenni anyuékkal. Anyu reggeli palacsintájának az illata szinte az egész házat átjárta. A konyhába érve apu kávéját szürcsölte és a mai napi újságot olvasta. Anyu épp egy újabb adag palacsintát sütött, amikor meglátott minket és odarohant, hogy üdvözöljön. Bellát beültettem az etetőbe, majd kis palacsintát összevágva neki elé tettem. Egy tányérra magamnak is szedtem és leültem Bellus mellé. Miután elfogyasztottuk a reggelit eldöntöttem, hogy elmegyek egy kicsit Bellával sétálni és egy kicsit nosztalgiázni New Yorkban. A tányérokat a mosogatóba téve anyunak egy puszit nyomtam az arcára köszönet képen, majd Bellát kezembe vettem és elindultam a szobám felé. Az ajtót óvatosan kinyitva láttam, hogy Harry már ébredezik. Egy jó reggelt puszival üdvözöltem, majd besiettem a fürdőbe, hogy Bellát lefürdessem, hiszen csupa palacsinta. Pelenkát ráadva kivittem Harryhez az ágyra, majd eldöntöttem, hogy gyorsan én is a zuhany alá állok. Folyattam magamra a vizet és közben gondolkodtam, hogy milyen jó is volt a tegnapi nap a Cara-s ügyet kivéve, amikor elzártam a vizet és gyorsan megtörölközve és magamra kapva a ruhát, amit bevittem kisiettem, hogy megnézzem mit csinál ez a két jómadár. Az ajtóban megállva csak mosolyogtam és telefonomat elővéve lefotóztam őket.

"@Harry_Styles Nagyon elmélyültek az olvasásban!(: xx Emily."

- Nem ér fotózni! - nézett rám egy mosollyal az arcán.

- Olyan aranyosak voltatok, nem hagyhattam ki. - léptem közelebb és Bellát kezembe vettem.

- Hova hova? - lépett hátam mögé.

- Megyünk egy kicsit sétálni. Nincs kedved velünk jönni? - fordultam meg, hogy szembe legyek vele.

- Nem haragszol, ha most nem megyek? Megyünk próbálni a fiúkkal. - nézett rám megbánó tekintettel.

- Dehogy is! Akkor majd este találkozunk. - adtam egy csókot a szájára, majd elindultam a nappali felé.

Bellát a babakocsiba téve akartam elindulni, amint anyu szólított meg.

- Vennél nekem pár dolgot a boltban? - kiabált ki a konyhából.

- Persze, mit hozzak? 

- Itt van, ezeket kéne! - nyomott kezembe egy hosszú listát.

Végre elindultam Bellával a nagy sétánkra New Yorkban.

*Harry szemszöge* 

Szívem szerint mentem volna Emilyvel várost nézni, de nem tehettem mivel a fiúkkal egy meglepetés bulit eszeltünk ki nekik. A mai napon van Halloween így mivel ez az első közös "ünnepünk" meg kell ünnepelnünk.  A lépcsőn haladtam le, hogy leüljek reggelizni, amikor a fiúk köszöntöttek engem. Egy tányér palacsintát a kezembe véve ültem le a fiúk közé, akiknek hatalmas mosoly jelent meg arcukon.

- Így nem tudok enni... - förmedtem rájuk, miközben egy újabb falat palacsintát toltam be a számba.

- Mesélj csak drága barátom. - könyökölt velem szembe Louis.

- Reggeli után nem ér rá? - néztem rá dühösen.

- De... Addig mi előkészítjük a cuccokat a bulira. - álltak fel a fiúk az asztaltól, majd elkezdtek pakolni a nappaliba.

A reggelimet jó lassan megettem, majd a mosogatóba tettem a tányéromat. Emily szülei a mai nap nem lesznek itthon így sikerült ezt a kis bulit összehoznunk. Odamentem a nappaliba a fiúknak segíteni, majd amikor már késznek láttuk a dolgokat büszkén ültünk le a kanapéra. 

- Na Styles! Nem menekülsz, mesélj! - fordult felém a 4 fiú.

- Este átmentem hozzá...- mondtam nekik komoly arccal, mire Liam arcán meglepődöttségett vettem észre.- Nyugi Liam, semmi olyat nem csináltam vele, csak elmondtam neki, hogy mit érezek iránta. - mosolyodtam el.

- Nyögd már ki Harry! - sürgetett Loui.

- Megkérdeztem lenne-e a barátnőm, amire azt válaszolta, hogy igen. - nevettem mint a tejbe tök és a fiúk arcán is boldogságot vettem észre.

- Gratulálunk! - rohantak oda és átöleltek.

*Emily szemszöge*

Bellával már vagy egy órája jártunk New York utcáit, amikor elérkeztünk a bevásárlóközponthoz. Rengetegen megállítottak minket és fotót kértek Belláról, mivel látták a képeket a fiúknál. Miután végre túlestünk a fotózkodáson a listát nézve megvettem, ami kell. Rengeteg édesség szerepelt rajta, ami meglepett, hiszen anyu sosem szerette, hogyha sok édességet eszünk. A kosárba pakolva egy tökre lettem figyelmes, ami ki volt faragva. Basszus...ma van Halloween. Az üzletet körbejárva rengeteg díszre tettem szert, majd egy ruhán megakadt a tekintetem. A kosárba dobva indultam tovább a pénztárhoz. Kifizettem a cuccokat, majd útnak indultunk haza. Már félúton járhattunk, amikor többször is hallottam, hogy mintha valaki a nevemet ordibálná, de nem törődtem vele, biztos csak a nagy zaj. Mikor már egyre közelebb és közelebbről hallottam a nevemet megálltam a kocsival és hátrafordultam. Peter állt velem szemben és lihegett.

- Téged is nehéz utolérni. - támaszkodott a térdére, miközben levegőért kapkodott.

- Mit akarsz Peter? - néztem rá kérdőn.

- Egy esélyt. - állt fel.

- Már eljátszottad, emlékszel? - vetettem rá egy gúnyos mosolyt.

- Tudom, és nem akarok magyarázkodni, mivel erre nincs, egy hülye voltam, én csak meg szeretném ismerni a lányunkat. - lépett közelebb, majd megfogta a kezemet.

- Ha ennyire meg szeretnéd ismerni én nem tiltom meg. - rántottam ki a kezemet a kezei közöl.

- Örülök, hogy így gondolod, akkor holnap mit szólnál, ha átvinném hozzánk, anyu is már kíváncsi rá. -vetette fel az ötletét.

- Rendben van. Gyere érte mondjuk 1-re, de 5-ig maradhat nálad, mivel 6-kor már megszokta, hogy lefektetem aludni. - indultam el a hazavezető úton.

Nem is tudom miért mentem bele ebbe az egészbe és miért adok ismét egy úgymond esélyt Peternek, amikor már réges régen nem kéne vele törődnöm. Arra lettem figyelmes, hogy már a házunk előtt járok. Meglepődötten álltam az ajtónk előtt, mivel kifaragott tökök hada sorakozott ott.

Gyorsan felsiettünk a lakásunkhoz, majd az ajtón benyitva sötétség fogadott. A lámpát felkapcsolva a fiúk álltak előttem egy "meglepetés"-t kiáltva, amire Bella hatalmasat felnevetett. Harry rohant oda hozzánk és Bellát kivéve a babakocsiból egy csókot nyomott a számra, mire a fiúk hátul nagy "húúú"-zásba kezdtek. A csomagokat gyorsan kipakoltam, majd megnéztem, hogy mit alkottak a fiúk. Mire odaértem Harry szeme be volt kötve és egy lovat ütögetett. Irtó vicces volt, hogy alig találta el, de a fiúknak és Bellának nagyon tetszett.

Mikor már kellőképpen kinevettem magamat eszembe jutott, hogy Bellának vettem egy ruhát. Harry kezéből kikapva az emeletre rohantam. Pár perc múlva, amikor kész lettem vele lebaktattam Bellussal a kezembe és a fiúk nevetésben törtek ki. Harry a telefonját elővéve fotózta le Bellát. A fiúk közben a kanapén ültek és levegőért kapkodtak annyira viccesnek találták a jelmezt. 

*Harry szemszöge*

Emily Bellával jött le a lépcsőn. Mindegyikünk feléjük nézett majd nagy nevetésben törtünk ki. Emily olyan ruhát vett Bellának, amiben szegénykém nagyon viccesen mutatott ezért muszáj voltam megörökíteni.

"@Emily_Payne @Liam_Payne @Louis_Tomlinson @Zayn_Malik @Niall_Horan Hát nem édes?:) Bellus első Halloween-je. Ezzel a képpel búcsúzunk. Mindenkinek Boldog Halloweent és sok édességet! Harry xx"

Mivel elég későre járt a fiúkra vetettem egy pillantást, amiből Louis levette a dolgot. Kezükbe véve Bellát felmentek az emeletre, majd leültem Emily mellé. Egy lágy csókot leheltem ajkára, majd a konyha felé vettem az irányt, ahonnan két pohárral a kezembe tértem vissza. A fiúkkal csináltunk egy kis koktélt, amit még Niall tanult az egyik ismerősétől.

Odaadtam a kezébe egy poharat majd elkezdtünk inni a nem éppen kevés alkohol tartalmú italt. Emily pohara, amikor üres lett rátekintettem, majd láttam, hogy az eddigieknél is jobban mosolyog. Olyan aranyos volt így becsiccsentve. Kiittam a poharam tartalmát és letettem a poharakat az asztalra. Emilyhez közelebb húzódva megcsókoltam. Csókja vad volt és szenvedélyes a kanapéra ledöntve fölé kerekedtem és csak a szenvedélynek éltem. Csókunkba belenevetett, majd hajába beletúrva folytattam csókunkat. Ölembe felkaptam és felsiettem vele az emeletre. Mivel Bella a szobában tartózkodott a fürdőbe vittem be. Beálltunk a zuhany alá, mire ő kinyitotta a csapot. A forró víz zúdult ránk és csurom vizesen álltunk ott mind a ketten ruhában. Csókunkat semmi sem szakította meg. Kezem beférkőzött a testére tapadt pólója alá, majd elkezdett egyre feljebb és feljebb menni.

- Harry még ne... - távolodott el tőlem Emily. 

- Ne haragudj Emily. - szálltam ki a kádból, majd ruháimat levéve és egy törölközőt magam köré terítve hagytam el a fürdőt.

10 perc múlva jött ki a fürdőből egy fürdőköpenyben és egy bugyiban, majd bebujt mellém az ágyba. 

- Harry mondanom kell valamit...- szólalt meg mellettem komoly tekintettel.

9. Téged is dobni fog

http://www.youtube.com/watch?v=6wBzR7zhA0g Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom! :)

Liamék már bent vártak a New York-i barátaimmal és egy számomra nem kívánatos személlyel.

Harryvel beléptünk az ajtón, akinek kezében Bella pihent, akkor rohant oda hozzám Peter. Az öleléséből alig bírtam szabadulni így tekintetemet gyorsan hátraszegeztem Harry-re majd egy „kérlek nyugodj meg”-et odasúgva próbáltam oldani a feszültséget. 

- Peter engedj el légy szíves… - próbáltam ellökni magamtól.

- Annyira örülök, hogy végre látlak! – közeledett szájával felém, de egy apró pofon kíséretében jeleztem neki, hogy ezt nem kéne.

Miután megérezte kezemet az arcán vette az adást és elengedett. Harry-hez lépve kivettem kezéből Bellát, majd arcán vigyor kerekedett és egy "szép volt"-ot súgott oda. Harry kezét megfogva bevittem a szobámba, hogy letegyük a cuccainkat és átöltözzek. A szobám ugyan úgy volt, ahogy itt hagytam, semmi sem változott ,csak én. 

- Húú mekkora ágyad van. - huppant bele Harry.
- Hát egy embernek elég. - kacsintottam rá, mivel tudtam mik járkálnak a fejében. 

Bellát letettem mellé, majd egy koktélruhát választva berohantam a fürdőbe és átvettem. 

Kimentem a fürdőből, majd láttam, hogy Bella és Harry az ágyban feküdnek. Az ajtóban megálltam és csak csodáltam őket. Nem tudtam még a mai napig sem felfogni, hogy ez az 5 fiú, milyen különleges módon bánik velem és Bellával. Mégis Harry másabb vele mint a többiek, egyszerűen mindig vele akar lenni. Nem csodálkoznék, ha majd a kislányom egy idő elteltével azt mondaná Harry-nek, hogy "apa". Gondolkodásom közben mosoly kerekedett arcomra és a csöndet Harry és Bella gügyögése törte meg.

- Csinos vagy! - állt fel Bellával a kezében.
- Igyekeztem. - nevettem el magamat, majd elindultam az ajtó felé.

Harry a hátam mögött jött kezében Bellával, majd, amikor kiértünk minden barátomnak bemutattam Harry-t és a kislányomat. El sem hiszem, hogy ennyien eljöttek miattam, akiket szinte már 1 éve hanyagoltam. Elindultam, hogy a többieket is üdvözöljem, amikor hirtelen megtorpantam és Bella hátát éreztem a hátamon.

- Mi a baj? - lépett mellém Harry.

- Az. - mutattam a sarok irányába, ahol Cara és Peter egymást falták.

*Harry szemszöge*

- Cara... - kezdtem a mondandómat, de még mindig nem fogtam fel a dolgokat. Nem értem miért éreztem hirtelen fájdalmat, amikor tudtam, hogy Cara-val véget vetek a kapcsolatomnak, hiszem Emily-t szeretem és komoly terveim vannak vele, de akkor is.

- Ismered? - fordult felém döbbenten Emily.

- Ő a barátnőm. Illetve a volt barátnőm. - ráztam meg a fejemet, majd elindultunk feléjük.

Bellát átadtam Emilynek majd amikor már Cara háta mögött álltam nagy levegőt vettem és megszólítottam.

- Szia Cara... - hangom dühösen szólt hozzá.

- Harry - szeme kikerekedett és a meglepődést vettem észre rajta. - Meg tudom magyarázni - lépett közelebb, hogy megcsókoljon.

- Ezen nincs mit megmagyarázni... - vetettem rá egy erőltetett mosolyt. - Végeztem veled.

Megfordultam és elsétáltam. Egyszerűen már nem érdekelt. Elindultam, hogy megkeressem Emily-t és Bellát, de a fiúkba botlottam bele. Louis arcán letörölhetetlen mosoly ült.

- Na mi a helyzet Harry? Béke van? - lépett közelebb hozzám, majd egy pohár italt nyomott a kezembe.

- Béke, hála nektek. - néztem rá mind a négy barátomra. - Köszönöm srácok! - kortyoltam bele az italomba.

- Csak ne bántsd meg! - vetett rám aggódó tekintetett Liam.

- Nem szándékozom. - indultam el, hogy tovább keressem Emily-t.

*Emily szemszöge*

Mivel nem akartam Cara szánalmas magyarázkodását hallgatni eldöntöttem, hogy megkeresem a barátnőimet és az egy évi elmaradásomat bepótolom velük. Bellával kezemben indultam el, amikor megláttam őket.

Egyszerűen a legjobb barátnőimet látni valami hihetetlenül jó érzés volt. Még mindig ugyan olyanok voltak velem annak ellenére, hogy itt hagytam őket. Azóta is olyan bolondok és vidámak mint voltak. Bellát egyszerűen mindenki imádta és rengeteg ajándékkal lepte el. Visszafele mentem, hogy a fiúkat és anyuékat is megkeressem, amikor drága Cara-ba botlottam bele, amint egyik barátnőjével ölelkeznek. 

- Téged is dobni fog. - mondta szúrós tekintettel.

- Tessék? - fordultam felé egy mosollyal az arcomon.

- Jól hallottad. Nézz magadra szívem és rám. Harry majd rá fog jönni, hogy én sokkal jobb vagyok mint te. - lépett közelebb és lenézően nézett rám.

- Miss. Szemöldök. - mosolyogtam rá - Két tényt közlök veled. 1. nem járok Harryvel. 2. nekem legalább van életem és nem csak egy lány vagyok, akin mindenki átmegy. - mondtam szemébe egy igaz vigyorral a képemen.

- Szánalmas vagy. A lányodat is egyedül neveled, látod...Peternek sem kellettél, ismét hozzám jött, amint meglátott. -  mondta majd széles vigyorral elment mellettem.

Csak álltam ott és szavai járkáltak fejemben. Igaza volt, amiket mondott. Peter megint mellette kötött ki és talán Harryvel is így lesz. Igaz, hogy én is modell vagyok, de nem vagyok olyan híres mint ő. És tény, hogy egyedül nevelem a lányomat, de ott van 5 tökéletes pót apa a számára, akik mindent megtennének érte. Mivel már későre járt gondolkodásomból a vendégek zökkentettek ki. Indultak haza. Mindenkitől elköszöntem, majd megbeszéltük a csajokkal, hogy egyik nap elmegyünk egy múltfelidéző vásárlásra. Miután az utolsó vendég is elment anyuéktól és a fiúktól elköszöntem majd felmentem a szobámba. Bellát megfürdettem, majd magamhoz öleltem és elkezdtem sírni. Még mindig Cara szavai jártak a fejemben. Bellát betettem a kiságyba, mivel már kezemben elaludt és gyorsan elmentem lefürödni. A zuhany alatt is csak gondolkodtam, miközben a forró víz folyt le a testemen. Mikor már kellőképpen folyattam a vizet elzártam majd fürdőköpenyemet és egy bugyit magamra kapva lefeküdtem aludni. Már majdnem elaludtam, amikor kopogást hallottam az ajtómon. Felültem, majd kinyitottam a számat. 

- Szabad! - mondtam halkan, hogy nehogy Bella felébredjen.

*Harry szemszöge*

Láttam, hogy Cara Emilynek valamit mondott, ami miatt eléggé letört lett. Miután elmentek a vendégek hamar elköszönt tőlünk és felment a szobájába. A fiúkkal mivel itt maradtunk Emilyéknél megmutatták a szobámat. A fürdő felé vettem az irányt, gyorsan lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni. Az ágyban csak forgolódtam és gondolkodtam, hogy vajon mit mondhatott Cara Emilynek, ami miatt ennyire rossz kedve lett. Felkeltem az ágyból és a szobája felé vettem az irányt, hogy fényt derítsek a történtekre. Bekopogtam, majd vártam. Már épp el akartam indulni vissza a szobámba, amikor egy halk "Szabad"-ot hallottam. Benyitottam, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Az ágya felé vettem az irányt, majd bebújtam mellé. Semmi hátsó szándékom nem volt, csak beszélni akartam vele és jobb kedvre deríteni.

- Mi történt Emily? - suttogtam felé nehogy Bellát felkeltsem.

- Semmi Harry. - válaszolt, majd egy erőltetett mosolyt vetett felém.

- Emily... láttam, hogy Cara mondott valamit, azóta vagy ilyen letört. - fogtam meg a kezét, miközben csillogó szemeit fürkésztem.

- Csak elmondta az igazságot. - hajtotta le a fejét, és egy könnycsepp folyt le arcán.

- Mit mondott? - emeltem fel a fejét és letöröltem arcáról lezúduló könnyeit.  

- Hogy úgy is vissza fogsz hozzá menni, mint Peter. A lányomat is egyedül nevelem apa nélkül és magamra kéne néznem, mert sosem leszek olyan mint ő. - kezdett el jobban folyni a könnye és szavai hallatán átöleltem.

- Emily ezt te sem gondolhatod komolyan. Már most jobb vagy mint Cara. És ami Bellát illeti van apukája 5 is. Nem fogok soha többet visszamenni hozzá hiszen téged szeretlek Emily! Mit csináljak, hogy végre elhidd? - karjaim közé szorítottam és arcára egy puszit adtam. - Emily...leszel a barátnőm? - néztem könnyes szemeibe egy huncut mosoly keretében.

- Nem tudom Harry... hidd el én lennék a legboldogabb ember a földön, ha veled lehetnék, de nem akarok megint csalódni. - tekintete komoly volt.

- Nem fogsz! Könyörgöm higgy nekem! - megcsókoltam miközben egyre jobban és jobban szorítottam magamhoz. - Csak próbáljuk meg. - kérleltem.

- Rendben van. - mosolyodott el.

Megcsókoltam, majd lefeküdtünk aludni. Igen..mellette aludtam. Szorosan magamhoz húztam és így aludtunk el. Még mielőtt elaludtam azon gondolkodtam, hogy vajon a holnapi meglepetésünkhöz mit fog szólni...

8. A terv

*Liam szemszöge*

Ma jönnek meg anyuék így mivel nem otthon aludtunk, hanem a szállodában a fiúkat felkeltve gyors pakolásba és öltözködésbe kezdtünk. A telefonom csipogása zavarta meg a szendvicsem készítését. Belláról tett ki Emily egy képet, amint épp az én keresztlányom ül a Nialltól kapott pizsamájában még Londonban. A kanapéra leülve láttam, hogy Harry nagyon nézi a telefonját így mivel már szinte napok óta egy szót sem szóltunk egymáshoz, vettem a bátorságot és megtörtem a csendet.

- Te is kijössz velünk a reptérre Emilyékért? - haraptam bele a szendvicsembe.

- Nem hiszem, majd nálatok találkozunk később. – mormogta az orra alatt.

- Harry nem csinálhatod ezt! – tettem le a tányért.

- Ugyan mit? – vetette rám a tekintetét, mintha nem tudná, miről van szó.

- Mondd el neki! – álltam fel és bementem a szobámba készülni.

Fél óra és Emilyék gépe leszáll. Gyorsan átöltöztem majd a fiúk szobájába benyitva siettettem őket. Zayn még a tükör előtt állva csinálta a haját, Louis alsógatyában rohangált, Niall filmet nézett, Harry még mindig csak a nappaliban ült a kanapén. 20 perc múlva indulásra készen álltunk a liftben, ami már megérkezett a földszintre. Kiérve az ajtón fotósok százának vakuja villant a szemünkbe, de mit sem törődve vele mentünk tovább. Gyorsan kocsiba szálltunk, majd Loui elvitt minket a repülőtérre.

- Fiúk, csináljunk már egy kis csínytevést. –szólalt fel Loui a kormány mögül

- Mire gondolsz? – kapott az alkalmon Zayn.

- Megkérjük Harry-t, hogy maradjon otthon, neked Liam úgyis jön apukád kocsival mivel ide nem férünk be még hárman és mi Emilyéket elvisszük a szállodába és bezárjuk őket, hogy Harry-vel megtudják a dolgot beszélni. – mondta el remek tervét Louis.

Mindannyian helyeseltük az ötletet és a repülőtérre érve Harry-t fel is hívta Louis. Nagy tömeg jött ki a terminálból, amikor megpillantottuk őket. Apu már ott várt így őt is üdvözölve mentünk a csajok elé. Zayn a kezébe vette Bellát, majd úgy üdvözölte a többieket.

*Emily szemszöge*

Végre hosszas utazás után leszállt a gép és elmondhatom, hogy ultra büszke vagyok a kislányomra, amiért kibírta ezt a hosszas utat csöndben. Bellát kezembe fogva és egy bőröndöt magam után húzva a fiúkat tekintem meg apuval. Odasietve hozzájuk észreveszem, hogy Bella már Zayn kezében pihen. Liam a bőröndömet vette el így Louist üdvözöltem, akinek nagyon-nagyon furcsa mosoly ült az arcán.

- Sziasztok! – öleltem át mindenkit. 

Egy kis ideig még ott időztünk, amikor észrevettem, hogy Liam és apu távolabb állva egyezkednek valamin. Bátorkodtam és a többiektől bocsánatot kérve elindultam feléjük. Persze, amikor odaértem már abbahagyták és egy „semmit” mondva lezárták a kíváncsiskodásomat. Liam telefonját elővéve valamit nagyon fotózott, majd ujja irányába nézve láttam, hogy Bella Zayn kezében milyen jól elvan. 

Mivel Liammel kettesben maradtam, mert apu visszament anyuhoz és el is tűntek bátorkodtam megkérdezni őt mi van Harryvel.

- Harry, hogy-hogy nem jött ki? – néztem szemeibe.

- Nem volt kedve, tudod mióta meg van neki Cara… eléggé fura. – simogatott meg Liam.

- Értem… na, de mindegy is. Induljunk el haza. – erőltettem egy mosolyt és elindultam a többiek felé.

Kiértünk a kocsihoz, majd Zayn a babaülésbe tette Bellát. Beszálltunk a kocsiba, majd elindultunk, de nem arra amerre kellett volna. Kezdett nekem ez az egész nagyon gyanússá válni, főleg, hogy Louis amióta meglátott folyamatosan vigyorog.

- Loui, mi nem erre lakunk! – mondtam neki miközben Liamre értetlenül néztem.

- Teszünk egy kis kitérőt. – mosolygott mindenki.

Egy ideig még kocsikáztunk, majd egy hotel előtt álltunk meg. Kiszálltunk a kocsiból, majd Bellát kezembe véve fotósok százával találtam magamat szemben. A fiúk gyorsan betuszkoltak minket az ajtón, majd a lift felé vettük az irányt. A lift a 10. emeleten megállt, majd mi kiszálltunk belőle és egy ajtó elé vittek a fiúk.

- Mi folyik itt? – néztem rájuk kérdőn.

- Meg kell beszélnetek! – nyitotta ki az ajtót Louis, majd belöktek minket Bellával rajta.

Ahogy menekülni próbáltam nem bírtam, mivel az ajtó zárva volt. Megfordultam, majd velem szembe találtam meg Harry-t.

*Harry szemszöge*

Már vagy egy órája, hogy a fiúk elmentek így eldöntöttem, hogy végre elmegyek és rendbe szedem magamat, hiszen hivatalos vendég vagyok Emily meglepetés bulijára, amit az apukája és Liam szerveztek. Épp hogy kész lettem a fürdéssel az ajtó csapódását hallottam. Törölközőt tekerve magamra mentem ki a nappaliba az ajtó elé, ahol egy lány állt. Megfordult és láttam, hogy egy babát tart a kezében és ekkor jöttem rá, hogy az a lány nem más, mint Emily a kezében pedig Bella van. Tekintete riadt volt és meglepett. Kivettem kezéből Bellát, majd leültem vele a kanapéra.

*Emily szemszöge*

El sem hittem, hogy a fiúk mit csináltak..Egy olyan helyzetbe hoztak, amit próbáltam elkerülni főleg, hogy Harry egy száll törölközőben vette el tőlem Bellát. A kanapé felé vettem az irányt, hogy elvegyem tőle a lányomat és hazamenjek, de nem lehetek vele örökké ilyen viszonyban, ezt meg kell beszélnünk. Már előtte álltam, amikor láttam, hogy Bella mennyire, de mennyire örül neki és mosoly jelent meg az arcomon.

- Nagyon sokat nőtt! – tekintete még mindig Bellát fürkészte.

- Hát…nem tűnne fel ennyire, hogyha megerőltetted volna magadat és camon megnézted volna. – ültem le mellé a kanapéra.

Erre a válasza egy nagy nulla volt. Még mindig Bellussal játszott, amikor eldöntöttem, hogy kész elég, ha ő nem kezdeményez, majd megteszem én. Bellát kivéve kezéből, letettem a földre és Harryvel szembefordultam, hogy mégse csak a levegőnek beszéljek.

- Styles mondd mégis mi a bajod? De most őszintén…ne beszélj mellé légy szíves.. – kezdtem el a mondandómat.

- Semmi… - fürkészte a tekintetemet.

- Ne ide járj hazudni légy szíves… a semmi miatt nem beszélsz velem közel 2 hónapja? A semmi miatt nem vagy kíváncsi Bellára sem, akit szinte eddig a lányodnak tekintettél? A semmi miatt hanyagolsz minket? – förmedtem rá.

- Emily… most menj el légy szíves. – nyögte ki.

- Nem megyek sehova Harry. Hiányzol. El sem hiszed mennyire, erre itt vagyok, és csak annyit kérsz, hogy menjek el? – csúsztam közelebb hozzá.

Annyira közel voltunk egymáshoz, mint még soha. Kezét kezeimre helyezte, de még mindig csak a szemeimbe nézett. 

- Emily én… - mélyen nézett szemeimbe, majd megcsókolt. 

Kezemet a nyaka köré fontam, majd egyre szenvedélyesebben és vadabbul csókolt. Ledöntött a kanapéra, majd úgy folytattuk hevesen a csókunkat, amikor eltávolodott.

- Szeretlek! – lehelte ajkaimra. – Mennünk kell a bulidra. – állt fel a kanapéról, majd Bellát kezébe vette.

A kocsiba, már kibékülve és kézen fogva szálltunk be. Bő 20perc alatt odaértünk a lakásunkhoz. A kulcsomat elővéve a zárba tettem majd kinyitottam. Liamék már bent vártak a New York-i barátaimmal és egy számomra nem kívánatos személlyel.

7. Mi a franc van veled Styles?

Reggel arra keltem fel, hogy valaki eszeveszettül csönget az ajtón. Hál istennek Bellát nem keltette fel így gyorsan lerohanva a lépcsőn az ajtó felé vettem az irányt. Kinyitottam, majd anyu állt ott. A nyakába ugrottam, mire ő a bőröndjeit eldobva viszonozta az ölelésemet. Megfogtam a cuccait, majd beinvitáltam a nappaliba. Gyorsan felrohantam az emeletre a szobámba, majd láttam, hogy Bella már ott figyel a kiságyból így kivettem és levittem anyuhoz.

-Nézd mekkorát nőtt anyu! – vittem egyre közelebb felé Bellát.

-Mint egy királykisasszony. – vette át tőlem Bellát.

-Megetetnéd, amíg én felöltözök? – néztem rá boci szemekkel.

-Kérdezned sem kellett volna! – indult el Bellával a konyha felé.

- Kaját találsz a hűtőben! – rohantam fel az emeletre, hogy felöltözzek.

Miután kész lettem az öltözéssel megfogtam a gépemet és a mobilomat, majd elindultam a nappali felé. Letettem a kanapéra a cuccokat, majd a konyha felé vettem az irányt, hogy megnézzem, hol tartanak a reggelizésben. Nevetésben törtem ki, Bella csupa maszat volt. Gyorsan elővettem a mobilomat, majd megörökítettem a pillanatot.

A képet ki tweeteltem Liamnek.

„@Liam_Payne anya megérkezett és megetette Bellát. Kár, hogy nem vagy itt tiszta maszat a konyhád. Emily xx”

Gyorsan megnéztem az eseményeket, közben anyu meg Bellát elvitte letisztogatni, annyira örülök, hogy itt van, legalább egy picit segít. Az adatlapomra tévedve egy érdekes képet véltem felfedezni. Peter tett ki még régről egy fotót rólunk. Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem hagy békén. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz majd New Yorkban, ha ott leszünk Bellával. Végül is muszáj találkozniuk valami joga csak van a gyerekhez.

„Emily_Payne emlékszel még erre?:) Egyik legjobb fotónk. Pár hét és találkozunk, és végre megismerhetem a lányunkat! Még mindig szeretlekL, Peter „

Elbambulva néztem a képet és csak arra eszméltem fel, hogy anya ül le mellém Bellával és a telefonomat nyújtja felém.

- Harry keres! – mondta egy mosollyal az arcán

- Köszi anya! – vettem el majd felvettem.

*Harry szemszöge*

A srácokkal épp a nappaliban ültünk, amikor Liam telefonja jelzett. Emily jelölte meg egy képen, ahol Bellát eteti az anyukájuk és eléggé maszatos szegénykém. Muszáj voltam felmenni a telefonomról twitterre, hogy ne csak egy másodperc erejéig láthassam Bellát maszatosan, amikor egy érdekes képre bukkantam Emily adatlapján. Peter tweetelte ki neki, amint éppen New York utcáján falják egymást. Elöntött a düh..Ha Emily nem állítja le, akkor majd én megteszem. Emily-t azonnal tárcsáztam. Már épp le akartam tenni, amikor felvette. Csilingelő hanggal szólt bele.

- Szia Harry!

- Emily állítsd le Petert, mert már idegesít. – szóltam bele köszönés nélkül.

- Harry…hagyjad. Ne törődj vele én is ezt teszem. – próbált nyugtatgatni.

- Hagyjam?? Látod te milyen képeket tesz ki? Zaklat, és te azt kéred, hogy ne is törődjek vele? –emeltem - fel a hangomat.

- Igen ezt kérem! Csak ezt az egyszerű dolgot. Harry..Peternek joga van látnia Bellát, így nem úszom meg, hogy találkozzunk. Nem tudom mi bajod van, hogy így rám förmedsz és számon kérsz, miközben semmi közöd ahhoz, hogy én mikor beszélgetek Peterrel vagy mással.  – oktatott ki.

Válaszra sem méltattam őt, letettem a telefont. A többiek értetlenül néztek rám, Liam arcán viszont most először dühöt fedeztem fel.

- Nem kellett volna vele így beszélned. – állt fel és elindult a szobájába.

- Mi a franc van veled Styles? – fordult felém Loui.

- Semmi… tényleg semmi. – vettem fel a kabátomat és elindultam az ajtó felé.

Most nem volt senkire sem szükségem, csak rá. Az utcán sétálva cikáztak a gondolatok a fejemben, hogy mi lesz, ha visszajönnek New Yorkba, találkozik azzal a paraszttal és újra együtt lesznek? Gondolkodásomból egy szórakozóhely zaja zökkentett ki. Mivel már jócskán este volt és a party jónak minősült eldöntöttem, hogy ma este kicsit kirúgok a hámból. Beléptem, majd attól a perctől kezdve minden megváltozott.

*Emily szemszöge*

Már lassan 2 hónapja, hogy nem beszéltem Harryvel. Az utóbbi időben folyamatosan kamoztunk a fiúkkal, de Harry még annyira sem volt képes, hogy Bella miatt odajöjjön és nézze. Nem tudom mi ütött belé, egyáltalán, hogy mi volt az a múltkori beszélgetés, de nem nagyon izgatott. Eleanorral már nagyon jó barátnőkké váltunk, folyamatosan járjuk, együtt a boltokat segít Bella nevelésében anyuval együtt és ő sem érti mi ütött Harry-be illetve igen, megvallása szerint szerelmes belém. Ezt a tény, viszont tudom, hogy nem igaz, ugyan is Styles barátunknak barátnője lett. Holnap utazunk New Yorkba, Bella már iszonyatosan sokat nőtt és alig várom, hogy megint a fiúkkal lehessen. Már ők is New Yorkban tartózkodnak és páran, akik nem makacsolták meg magukat (Liam, Niall, Louis, Zayn) nálunk laknak most. Este Eleanor még nálunk vacsorázik, amit anyu csinál meg, így még Bellával tudok egy kicsit pihenni a kimerítő út előtt. Nagyon félek, hogy-hogy fogja bírni mivel ez az első repülése. Az ajtón csengetnek így Bellát kézbe véve lecammogtam a nappaliba, ahol már Eleanor várt minket. Asztalhoz ültünk, majd, amikor elpusztítottuk a vacsorát még leültünk a kanapéra kicsit beszélgetni. Bella El karjaiba fészkelődve aludt el és közel 1 órás beszélgetés után búcsút intettem az immáron szinte legjobb barátnőmnek. Bellát felvittem az emeletre majd a kiságyába betéve egy jó éjt puszit nyomtam gömbölyű arcára,majd a fürdő felé vettem az irányt. A zuhany alatt hosszasan gondolkodtam azon, hogy milyen lesz újra New Yorkban illetve, hogy Harryvel sikerül-e majd megbeszélni a dolgot. A zuhany alól kilépve gyorsan megmostam a fogamat, majd lefeküdtem aludni. Pár óra alvás után az ébresztőre keltem, ami jelezte, hogy lassan indulunk New Yorkba. Bellát felkeltettem, majd lementünk a konyhába, ahol már anyu várt frissen sült palacsintával. Miután megreggeliztünk Bella az ajtó előtt ülve kezeivel játszadozott. Halkan odaosontam, majd ezt a képet csináltam a kis cukiságról.

„@Liam_Payne @Louis_Tomlinson @Zayn_Malik @Niall_Horan Lassan indulunk hozzátok New York-ba! Niall ismerős a pizsama? ;) Emily, Bella xx”

Amilyen gyorsan csak tudtam felkaptam Bellát, majd felöltöztettem és magamnak is néztem valami elfogadható öltözéket, ami ez lett.

Gyorsan a lépcső felé véve az irányt szobámba még visszanéztem, majd elindultam a nappali felé Bellával a kezembe.

- Indulhatunk! – nyomtam egy mosolyt anyu felé, majd elindultam az ajtó irányába.

A repülőtérre 20 perc alatt kiértünk és gyorsan leadtuk a csomagjainkat. Bellát a repülőtéren rengeteg rajongó megnézte, mivel a fiúknak ki tweetelt képeim alapján, már úgymond ő is sztár. Azt vettem észre, hogy anyu egyszer csak feláll és szólítgat.

- Mehetünk! A gép nem vár meg, indulás. – adta ki a parancsot.

Elindultunk és felszálltunk a gépre. Anyu mellett ültem mellettem meg Bella. Az öveinket becsatolva éreztük, hogy a gép felszáll. Mindössze „pár” óra és ott vagyunk.

6. Csak ő és én

*Emily szemszöge*

Egész este csak Peteren járt a fejem és, hogy most mit kéne csinálnom, ami ésszerű?! Reggel a kislányom gügyögésére keltem fel. Kivettem a kiságyból és egy nagy puszit nyomtam puha arcocskájára, majd szorosan átöleltem. Lementünk az üres nappaliba, ahol a tv-t bekapcsolva majd a konyhába menve egy cetlit találtam a konyhapulton. 

"Kaját találsz a hűtőben, ami egy ideig elég lesz, itt egy hitelkártya vegyél, amit csak akarsz és, ami kell. Ne feled anyu 2 nap múlva jön, 2 hónap múlva meg várunk titeket! Nagyon vigyázzatok magatokra, majd hívlak, vagy twitteren beszélünk, hogy Bellát is láthassuk! Nagy ölelés és puszi, Liam! "

Az üzenetet elolvasva, elmosolyodva mentem tovább kezemben Bellával a hűtő felé, hogy valami reggelit összeüssek. Miután meg volt, hogy mit fogunk reggelizni először Bellát etettem meg, majd miután én is befejeztem leültünk együtt a kanapéra és tévéztünk. Végre Bellával van egy úgymond szabadnapunk, amikor csak egymással foglalkozunk, mert a fiúk mellett ez lehetetlen. Miközben a filmet néztük észrevettem, hogy Bella elaludt így bátorkodtam felmenni a laptopomért, amit lehoztam, majd visszaültem Bella mellé. Bekapcsoltam és felnéztem twitterre, hogy történt-e a tegnapiak után valami, de hál istennek semmi. A laptopomat lecsukva magamhoz öleltem Bellát és mély álomba szenderültünk.

*Harry szemszöge*

Tegnap nehéz volt elválni tőlük. Egyszerűen már most hiányzik, és nem tudok mit tenni ellene. Itt ülünk a New York-i repülőn rajtam kívül mindegyik bandatag alszik. Telefonomat elővéve a hátteremet csodálom, amin ők vannak Bellával. Nem értem mi van velem, hogy nem merek lépni, elmondani neki, hogy mit érzek iránta vagy csak odalépni elé és megcsókolni. Mivel a repülőút elég hosszú lesz telefonomba bedugva a fülesemet elkezdtem zenét hallgatni, majd azon kaptam magamat, hogy Louis ébresztget. Miután felébredtem elpakoltam a telefonomat, bekötöttem az övet és vártam, hogy leszálljunk. A repülőtéren egy sofőr várt minket, aki elvitt a szállodába. Bejelentkeztünk, majd mindenki elfoglalta a szobáját és elkezdtünk kipakolni. Amikor mindenki kész lett mindennel, írtam Emily-nek egy SMS-t majd lefeküdtem aludni, hiszen kifárasztott minket az út.

*Emily szemszöge*

Már este volt, amikor felébredtem a mellettem békésen fekvő Bellával. A konyhába siettem, hogy megetessem az én egyetlen kislányomat, majd, amikor jó kislány módjára megette elvittem lefürdetni, majd lefektettem aludni. A nappaliba menet a telefonom csöngésére lettem figyelmes. Anyu hívott, hogy holnap után, melyik géppel fog jönni és mik kellenek. 1 órás beszélgetés után, amikor letettem láttam, hogy egy SMS jött Harry-től. Mosoly kerekedett arcomra.

"Remélem jól vagytok Bellával. Most lettünk kész a kipakolással az út unalmasan telt. Holnap legyetek és akkor twitkamozhatnánk egyet, mert már most hiányoztok nekünk. 2 hónap múlva már személyesen is találkozunk, addig is jók legyetek. Harry xx"

Gyorsan válaszoltam rá, majd én is úgy döntöttem, hogy Harryről példát veszek és elmegyek aludni. Az éjszaka gyorsan eltelt. A telefonom csöngésére kellett felkelnünk Bellával. Eleanor hívott, hogy ma átjönne hozzánk. A reggeli tevékenységeket elvégeztem Bellával meg magammal, majd úgy döntöttem, hogy elmegyünk egyet sétálni, hiszen kell neki és nekem is a friss levegő, no meg semmi kaja nincs itthon. Bellát felöltöztettem majd magamra kaptam valami egyszerű ruhát, hitelkártyát, telefont felkapva indultunk útnak az én kicsimmel. Már fél úton járhattunk, amikor egy játszóteret vettem észre. A babakocsiban nézelődő Bellára vetettem a tekintetemet, majd bementem a játszótérre, hiszen még nem is hintázott soha, a móka neki is kijár. Kivettem a babakocsiból majd a hintába helyeztem őt és elkezdtem kicsit lökni. Mit ne mondjak, annyira tetszett neki, hogy 1 órás hintázás után se akart onnan eljönni. Amíg ő vígan nevetgélt a hintában csináltam a fiúknak egy képet és ki is tweeteltem nekik.

"@Liam_Payne @Harry_Styles @Louis_Tomlinson @Niall_Horan @Zayn_Malik Első hintás élmény. Nagy mosolyát küldi nektek Bella Londonból!(: Emily xx"

Mikor végre el tudtam szakítani Bellust a hintától gyorsan elszaladtunk valami élelmiszert venni, hogy legyen otthon valami kaja mire Eleanor meg anyu jön. Kész lettünk a vásárlással, majd hazafele vettük az irányt. Otthon gyorsan elpakoltam a cuccokat, majd Bellát letettem játszani, amikor csöngettek az ajtón. Odaszaladtam és kinyitottam, Eleanor állt ott nagy mosollyal az arcán.

- Szia! - adtam neki két puszit. - Gyere beljebb. - fogtam meg a kezét és behúztam.

Leültünk a kanapéra, majd tekintete folyamatosan Bellát figyelte.

- Bátor vagy, hogy megtartottad. - fordult felém.

- Nem akartam elvenni magamtól ezt a kincset. - mosolyogtam rá, majd Bellát figyeltem.

- Emily...- kezdett bele.

- Igen El? - fordultam felé

- Mi van közted és Harry között? 

*Harry szemszöge*

A reggeli koránkelés miatt most eléggé fáradtan indultunk útnak, hogy próbáljunk. A próba közben ejtettünk egy szünetet, amikor is elmentünk kávézni és egy kicsit a rajongókkal lenni. Épp egy kávézóba ültünk be, amikor végre reggel óta megnéztem a telefonomat. Emilytől jött egy SMS és Twitteren egy bejelölés.

"2 hónap múlva találkozunk, már rá sem fogtok Bellára ismerni annyit fog nőni!(: Ti is legyetek jók, csak óvatosan és ésszel! ;) Sok puszi mindenkinek, Emily, Bella! (: "

Az SMS láttán hatalmas mosoly kerekedet arcomra. Majd megnéztem a twittert, amit azonnal meg kellett a fiúknak is mutatnom. Bellát fotózta le Em, ahogy első hintázásán esik túl. Ilyenkor sajnálom, hogy nem tudok vele lenni és velük törődni, de nem baj 2 hónapot kell kibírnom és újra vele lehetek. Megittuk a kávét és a rajongókkal csináltunk képeket, majd visszaindultunk a próba helyszínére.

*Emily szemszöge*

- Ezt meg, hogy érted? - dülledtek ki a szemeim.
-Teljesen megváltoztattad őt. Hogy is mondjam. Mindig rólad beszél és Belláról, alig várja, hogy találkozzatok. Csak jelent ez valamit. - húzogatta a szemöldökét.

- Csak szereti Bellát, ennyi az egész. - mosolyogtam rá, és hál istennek Bella éhsége miatt itt be is fejeződött a beszélgetésünk.

Mivel már estére járt El elindult haza, hogy nyugodtan tudjam megetetni Bellát, majd megfürdetni. Fürdés után, mivel még hírüket sem hallottam a fiúknak Bellusról tettem ki egy képet, amin megjelöltem őket célzás képen.

"@Harry_Styles Siessetek, mert mi már készen állunk!Emily xx"

Ahogy ki tweeteltem a képet jött is rá a válasz. 

"@Harry_Styles Siessetek, mert mi már készen állunk!Emily xx"
"@Harry_Styles @Emily_Payne 1 perc és élő adásban leszünk! Már alig várjuk, hogy láthassunk titeket! Harry xx"

1 perc múlva már tényleg láttuk őket Bellával. Nem nagyon értette, hogy miért vannak a gépben a fiúk, de végig nevette a beszélgetést. 

1 órás beszélgetés után, lefektettem Bellát, mert már fáradt volt, majd én is úgy döntöttem, hogy inkább elteszem magamat holnapra, úgy is jön anya, aztán lassan utazás haza, New York-ba.

5. A randi és a turné

* Harry szemszöge*

Már 7 előtt odaértünk a fiúkkal Liamhez, mivel este ők vigyáznak Bellára. Lent vártunk rá, már jócskán elmúlt 7, de mint tudjuk egy lányra érdemes várni, főleg egy ilyen lányra, mint Em. Louis a telefonjával babrált majd szemem elé tette. Em tweetelt ki egy képet Belláról, amiben megjelölt minket. Pár percre rá már a lépcsőről lejövő gyönyörűséget vettük észre a fiúkkal. Mindegyikünk őt figyelte, majd felálltam és elindultunk. Amikor kiértünk az ajtón a kocsi felé vettük az irányt, még életemben nem izgultam ennyire mint most, pedig már elég randevút átvészeltem életem során. Kinyitottam neki a kocsiajtót, majd az én oldalamra sétáltam és beszálltam. Folyamatosan a tekintetét fürkésztem, ahogy mosolygott. 

- És hova megyünk? - érdeklődött.

- Legyen meglepetés! - néztem fel a kormányról a szemébe.

Mindig is romantikus típusnak gondoltam magamat, így eldöntöttem, hogy nem egy étterembe viszem, hanem egy gyönyörű helyre. 5 perc után meg is érkeztünk mivel nem volt messze, de még is eldugott helyen volt. Mondhatni az én titkos helyem. Megálltam a kocsival, majd odaszaladtam, hogy kitudjam nyitni az ajtót neki. Kezemet a szeme elé tettem, hogy még ne lássa meg, hogy hova hoztam. 

- Vigyázok rád ígérem! - súgtam bele a fülébe.

- Bízok benned Styles! - hallottam hangjában, hogy mosolyog.

- Itt is vagyunk! - állítottam meg, majd elvettem kezemet a szeme elől.

*Emily szemszöge*

El sem tudtam képzelni, hogy hova visz, annyira titokzatos volt. Szememet kezével takarta így esélyem sem volt leskelődni, pedig már nagyon kíváncsi voltam, amikor egyszer csak megállt és szemem elől elvette kezeit. Szemembe könny jelent meg. Egy parkban voltunk egy tó mellett egy pléd leterítve azon tányérok és egy kis kosár.

- Gyere, üljünk le! - fogta meg a kezemet és odavitt.

- Harry...ez csodálatos! - néztem bele smaragdzöld szemeibe.

Olyan gyönyörű volt ott minden, az ahogy meg volt szervezve, a tó az étel. Miután megvacsoráztunk, Harry eltette a kosárkába a tányérokat, majd közelebb ült hozzám. A kezem kezdett libabőrös lenni, a hidegtől is meg Harry közelségétől.

- Fázol? - húzott magához közelebb.

- Most már nem! - mosolyodtam el.

Miután megoldotta a fázás elleni gondokat csak csöndben ültünk egymás mellet, amit már kezdtem kissé kínosnak érezni, de ugyan akkor élveztem ezeket a pillanatokat.

- Lassan haza kéne mennünk leváltani a kis csapatot. - fordultam oda hozzá.

- Rendben van. - mosolyodott el, majd felhúzott.

Segítettem neki összepakolni, majd elindultunk a kocsi felé. Udvariasan kinyitotta nekem az ajtót, majd a hátsó ülésre bedobta a kosarat. 20 percbe se telet, amikor már ismét a házunk előtt álltunk. 

- Nagyon jól éreztem magamat Harry! - fordultam felé, és mosolyogtam.

- Megismételhetnénk majd valamikor. - nézett szemembe egy mosoly keretében.

Oldalra fordítottam a fejemet és láttam, hogy az ajtóban a fiúk állnak és mosolyognak. Nevetve fordultam vissza Harryhez.

- Menjünk, mert a végén még félreértik a dolgot. 

Kinyitotta az ajtót, majd kiszálltunk és a többiek felé vettük az irányt. Mindenkit átöleltem, majd megvártuk, hogy elmenjenek a kocsival. Bementünk Liammel a lakásba, majd lehuppantam a kanapéra és csak mosolyogtam mint a vadalma. 

*Liam szemszöge*

A fiúkkal hallottuk, hogy a ház előtt egy kocsi állt meg így pár perc gondolkodás után felálltunk a kanapéról és kikukucskáltunk. A kocsiban láttuk őket, és amikor észrevettek elkezdtünk eszeveszettül mosolyogni. Emily valamit mondott Harry-nek majd kiszálltak a kocsiból és elindultak felénk. Emily mindenkit megölelt, majd megvártuk, hogy a többiek elmenjenek és bementünk a házba. Emily boldogan mosolyogva huppant le a kanapéra, majd mellé ültem. 

- Jól érezted magad? - kíváncsiskodtam.

- Nagyon jól Liam! - sugárzott a boldogságtól és itt abba is hagytam a faggatást.

- Bellával nem volt gond? - fordult felém csillogó mosolygós szemeivel.

- Nem, dehogy is, egy angyal volt. - válaszoltam neki.

- Most megyek aludni! Reggel találkozunk. - pattant fel a kanapéról és egy puszit nyomott az arcomra.

Miután elment az egyetlen drága húgom aludni, úgy gondoltam, hogy én is elteszem magamat holnapra.

*Emily szemszöge*

Felmentem a szobába, gyorsan lefürödtem, majd a lányom felé vettem az irányt, aki békésen feküdt a helyén. Gyorsan felmentem Twitterre megnézni van-e valami új fejlemény, persze csak Loui jelölt meg egy tweetjében, amin Bella látható.

"@Emily_Payne megmondtuk, hogy vigyázzunk rá! @Harry_Styles te meg a mamájára vigyázz nagyon és időben hozd haza! ;) xx Louis"

Miután elolvastam és megnéztem a képet, kikapcsoltam a gépemet és lefeküdtem aludni. Reggel zajra ébredtem, hogy valakik lent beszélgetnek. Az órára néztem és lassan 10-et mutatott. Gyorsan berohantam a fürdőbe és rendbe szedtem egy kicsit magam, és gyorsan magamra kaptam, amit találtam a szekrényemben.

Bella már javában fent volt és figyelte, hogy mit tevékenykedek, majd, amikor kész lettem kiszedtem a kiságyból egy puszit nyomtam a fejére és felöltöztettem. Újult erővel indultunk le az emeletről a nappaliba, ahol már Liamék vártak. A lépcső aljára érve megpillantottam egy gyönyörű lányt, aki Louis mellett ült. Mosolyogva mentem tovább kezemben Bellával, amikor észrevettek és felálltak.

- Jó reggelt! - köszöntem mosolyogva.
- Sziasztok! - köszöntek, majd Louis lépett elém.
- Emily, hadd mutassam be neked a barátnőmet Eleanort! - mosolyodott el.
- Szia Eleanor! Örülök, hogy végre megismerhetlek. A nevem Emily, Liam húga vagyok, ő meg itt Izabella a kislányom. - nyújtottam felé a kezemet.
- Én is örülök, hogy megismerhettelek titeket, nagyon sokat hallottam már rólad, főleg Harrytől. - nevette el magát.

- Óó, igen Harry? Remélem csak jót. - fordultam felé majd kacsintottam egyet. 

- Csak azt lehet. - jött közelebb majd elvette kezemből Bellát és leültünk a kanapéra.

Miközben én a kanapén kényelmesen ültem Harry lába pihent meg rajtam, rajta meg Bella pihent.

- Na és mi a helyzet fiúk? - néztem körbe.

- Ami azt illeti Emily, holnaptól kezdődik a turnénk. - nézett felém Liam.

- És az miért baj? - értetlenkedtem

- Hogy el kell utaznunk és egyedül hagynunk, de velünk is tarthatnál, ha van kedved. - mosolygott rám Liam.

- New Yorkba is mentek? - érdeklődtem, miközben a Bellával játszó Harry felé néztem.

- Persze. - szólt a távolból Zayn.

- 2 hónap múlva megyünk oda. - tette hozzá Louis.

- Na, akkor ott találkozunk! - vetettem egy mosolyt Liamre.

- De Emily... 

- Semmi de Liam... Megleszek én itthon Bellával. Majd anyut elhívom meg itt van Lexi is. És lássuk be Bellát még nem akarom ekkora útnak kitenni. New Yorkba meg legalább lenne ismeretségem és legalább apu is látná meg talán... - hallgattam el.

- Talán? - nézett rám Liam értetlenül.

- Peter is megismerhetné Bellát...- hajtottam le a fejemet.

Kínos csend kerekedett a szobába, amit Eleanor tört meg.

- Majd én is jövök neki segíteni! - mosolygott rám El. 

- De mi most megyünk pakolni! - álltak fel a fiúk.

Bellát elvettem Harry-től majd mindenkit egyesével megöleltem. Liam még próbált győzködni, hogy menjek velük, de hajthatatlan voltam. Egész nap Bellával játszott és pakolt, addig én főztem valami vacsit. Anyut felhívtam 2 nap múlva érkezik meg hozzám és az utazásig itt lesz velem meg Bellával. Este, amikor megvacsoráztunk gyorsan elmosogattam, majd Bellát megfürdettem és lefektettem aludni. Liamtől búcsút vettem, majd miután én is megfürödtem bekapcsoltam a gépemet és felnéztem twitterre és láttam, hogy az egyik megjelöléshez hozzászóltak. Köpni-nyelni nem tudtam.

"@Emily_Payne megmondtuk, hogy vigyázzunk rá! @Harry_Styles te meg a mamájára vigyázz nagyon és időben hozd haza! ;) xx Louis" 

"@Louis_Tomlinson @Emily_Payne @Harry_Style Nagyon hiányzol! Gyönyörű a lányunk... sajnálok mindent, remélem meg tudsz nekem bocsájtani. Még mindig szeretlek, Peter! "

El sem hiszem, hogy ennyi idő után írt Peter... de azt sem, hogy erre mekkora vita kerekedett..

"@Peter_Halton Nem ilyenkor kéne keseregni...Emily már tovább lépett és boldog itt velünk a kislánnyal együtt. Semmiben nem szenved hiányt, szóval el lehet felejteni. Harry"