2012. december 23., vasárnap

25. A meglepetés

Sziasztok drága olvasóim! Most nem szándékozok sokat beszélni, mint az előző részben, csak annyit tudok mondani, hogy a barátnőimtől olyan fantörpikus ajándékot kaptam, hogy nem egyszer sírtam el magamat. Az osztálykarácsonyon, aki húzott egy Londoson telefonvédő tokot adott ( eltalálta a legjobb ajándékot számomra), barátnőmtől egy közös fényképet és egy isteni finom 1D-s muffin-t, másik barátnőmtől egy 1D-s karkötőt, legjobb barátnőmtől meg egy csodás átvirrasztott éjszakát és egy Anglia zászlós felsőt és házi készítésű sütit. Imádom őket, innen üzenem nekik! Ti megszoktátok karácsonykor osztályban ajándékozni egymást? Várjátok már a karácsonyt? Apropó túléltük a világvégét. Erre volt az a nagy felhajtás, nevetséges..:D Szavakat félre téve, itt a 25. részt! Boldog karácsonyt nektek! :)) 

Have a nice day,
Wh ite. :)
"Ezer mérföld soknak tűnik, de vannak repülők, vonatok & autók is, vagy ha nincs más út, akár el is sétálok hozzád"
~ 6 nappal később ~

"Utolsó reggelink ezen a csodás helyen. @Louis_Tomlinson
jól áll az ajándékod Belluson?:) Bella &Em. xx"
Utolsó napunkat töltjük itt ezen a csodálatos helyen. Azt hiszem most már ténylegesen kimondhatom, hogy semmi lennék a szüleim nélkül. Valamilyen csoda folytán még közelebb kerültünk egymáshoz, mint eddig. Anyuval és Bellával szinte minden nap elmentünk vásárolgatni, amiből apu inkább kimentette magát. Rengeteget beszélgettünk, főleg Harry-ről és a jövőről. A hét kábé minden nap ugyan úgy telt. Reggel közösen megreggeliztünk utána kimentünk a partra, vagy várost néztünk. Rengeteget fürödtünk, amit Bella élvezett. Utolsó napunk reggelén hulla fáradtan ébredtem, mivel este egy kicsit sokáig iszogattunk anyuékkal a szálloda bárjában, amolyan búcsúzóest gyanánt. Bella már mosolyogva nézelődött az ágyacskájából. A függönyt elhúztam, majd felé vettem az irányt. Kiemeltem onnan és egy hatalmas öleléssel magamhoz vontam. Annyira imádtam, hogy ilyenkor mindig olyan nagy kacaj hagyta el a száját. Gyorsan felöltöztünk, majd lementünk a medencéhez a szokásos családi reggelire. Anyuék már ott ültek és mosollyal fogadtak minket. Leültünk közéjük persze miután egy puszival köszöntem nekik. Bellát leültettem a székbe és elkezdtük az utolsó reggelinket itt. Miután végeztünk gondoltam üzenek a fiúknak egy képpel, hiszen a hét alatt alig tudtam velük beszélni. A telefonomat elővéve kaptam le Bellust, pont jókor.


" Büszke anyuka vagyok! Már most a foci érdekli a lányomat.:)
Ő a legfontosabb ember az életemben:)
Em. xx"
Louis folyton csíkos cuccokat vesz Bellának, miszerint kell egy kis Louis style neki. A hét folyamán beszéltem Gemmával is és megbeszéltük, hogy holnap indulok útnak Holmes Chapel-be. Megadta a címüket és elintézte, hogy addig Harry ne legyen otthon. Elmondása szerint már nagyon várnak, főleg Anne. A reggelit befejezve a szobánkba igyekeztünk, hogy átvegyük a fürdőruhánkat és a partra igyekezzünk. Bellust a szobába felöltöztettem, majd ráadtam egy kis ruhát. A szemüvegemet feltéve indultam el a kezemben a kislányommal. Anyuék már a folyosón vártak, így együtt indultunk útnak. Órákat töltöttünk a parton, amikor megláttuk a lassan lemenő napot. Szomorúan egyben boldogan tekintettünk a távolba, mivel ez azt jelentette, hogy lassan indul a gépünk. Bellus boldogan játszott a focilabdával, amit aputól kapott. Telefonommal lefotóztam őt és kitettem twitterre. Bellusnak szép barna színe lett a nyaralás alatt és iszonyatosan élvezte a tengerben pancsolást. Az idő már jócskán eltelt, így Bellust ölbe kapva pakoltuk össze a cuccunkat és úgy döntöttünk, hogy ma a parton fogyasztjuk el a vacsoránkat. A cuccokkal a kezünkben sétáltunk, amikor egy igényes étteremhez nem értünk. Kivezettek a teraszra és egy part melletti asztalt kaptunk. Leadtuk a rendelést, amit igen gyorsan ki is hoztak számunkra. Én, mint gyors evő lettem kész először az ételem elfogyasztásával, így gondolva egyet anyuékat lekaptam. Mindenkinek Boldog Karácsonyt kívántam, majd telefonomat a táskám mélyére helyeztem. Anyuék végeztek az ételük elfogyasztásával, így siettünk vissza a szállodába. Gyorsan lefürödtünk Bellával, majd a koszos ruhákat a már összepakolt bőröndbe helyeztem és felöltözve a bőrönddel a kezemben, a másikban meg Bellával indultunk útnak. Anyuékkal a folyosón találkoztunk és egy taxit hívtunk, ami a repülőtérre vitt ki minket. A repülőtéren az ilyenkor szokásos teendőket elvégeztük és utána fáradtan, kimerülten foglaltuk el a helyünket a repülőn. Pár perc múlva fel is szólított minket a pilóta, hogy felszállásra készülünk. 
"Egy óra és a hazavezető gépen csücsülünk!
Ezzel a képpel búcsúzunk. Mindenkinek Boldog Karácsonyt!:)
Em&Bella! :)"
~ ... ~

2 órás út után még mindig fáradtan álltunk a New York-i repülőtéren a csomagjainkat várva, amit apu hozott. A távolba megláttuk őt, így anyuval és Bellával indultunk el a taxik felé. Egybe beülve diktáltuk be a házunk címét. Mindössze fél órás út után újra otthon voltunk a jól megszokott kis lakunkba, ahonnan holnap el is kell búcsúznunk. Bellát a kanapéra letéve indultam el a bőröndünkkel a szobám felé, ahol gyorsan kipakoltam belőle a cuccokat, amiket utána a mosógépbe helyeztem, hogy holnapra legyen valami tiszta ruhám is. Kimerültem cammogtam le a lépcsőn, hogy a lányomat magam mellett tudhassam, amikor a zsebemben megszólalt a telefonom. Mit sem törődve vele siettettem lépéseimet a lányom felé, aki már szundikált a kanapén. Felemeltem őt és mellkasomra helyeztem és így indultam el vele a lépcsőn, miközben a zsebemben kutattam a még mindig zajongó telefonomat. Fülemhez emeltem és felvettem úgy, hogy meg sem néztem ki keres.

- Igen? - szóltam bele.
- Szia Emily! - csendült fel Harry hangja.
- Ó, szia Harry, bocsi, csak nem tudtam ki keres, mivel Bellával a kezemben igyekeztem fel a lépcsőn. - tettem le immáron az ágyamra a lányomat és mellé feküdtem, közben simogattam hajacskáját.
- Ezek szerint már otthon vagytok? - hallottam az ajtó csukódását.
- Fél órája érkeztünk meg kábé. 
- Minden rendben? Mármint olyan fura vagy. 
- Persze, ne haragudj Harry, csak olyan hosszú volt ez a nap. Fáradt vagyok és még annyi dolgom lenne. Holnap meg korán kell kelnem, mivel megyünk a rokonokhoz. - hadartam el.
- Miért nem mondtad, hogy zavarlak? 
- Miért mondtam volna? Nem zavarsz, épp Bellus hajár birizgálom. Itt alszik mellettem a drága. Fel kéne keltenem, mert még nem is fürödtünk, csak nincs szívem hozzá. Holnap mit csinálsz? - érdeklődtem.
- Gyorsan lefürdeted utána meg visszaalszik. - mosolyodott el. - Holnap? - fújta ki a levegőt. - El lettem küldve itthonról. - nevetett fel - Harry, kicsim! - hallottam meg Anne hangját. - Ó szívem, csak nem Emilyvel beszélsz? - folytatta, mire felnevettem - Nem anya, a Jézuskával. - szólalt meg Harry. - Ne szemtelenkedj velem kisfiam! Inkább gyere le segíteni! - adta ki a parancsot, nekem meg már könnyezett a szemem - Mindjárt megyek, csak befejezem a beszélgetést a barátnőmmel. -förmedt rá - Puszilom Emily-t! - hallottam meg ismét Anne hangját. - Jó anyu átadom! - válaszolt neki Harry, majd az ajtó csapódását hallottam. 
- Milyen szemtelen vagy. - nevettem el magamat, amire Bellus is felébredt. 
- Mindig rosszkor időzít - sóhajtott fel. - Viszont Emily mennem kell, mert ahogy ismerem két másodperc múlva visszajön. Szeretlek, majd hívlak még! Vigyázzatok magatokra. 
- Épp én is búcsúzni akartam, ugyanis Bella felébredt. Jó szórakozást holnapra te is vigyázz magadra. Szeretlek, és puszilom anyukádat! - vettem tőle búcsút.

A telefont letettük, majd Bellával a fürdő felé igyekeztem, ahol egy gyors fürdés vette kezdetét. Gyorsan megtörölgettem, majd a pizsamáját ráadva és egy hosszú ölelést, betettem a kiságyába. Gyors léptekkel a mosógép felé vettem az irányt, majd a vizes ruhákat kiteregettem, hogy holnapra megszáradjanak. Teregetés után fáradtan, kimerülten dőltem be az ágyamba, ahol szinte azonnal elaludtam. 

~ ... ~

Reggel anyu keltegetésére ébredtem fel. Bella már nem volt a helyén így gondoltam egyet és elindultam anyuval az oldalamon a nappali felé. Apu ölében véltem felfedezni a kislányomat, aki jókat kacarászott. Apuék odahívtak maguk mellé, így gyors tempóval huppantam le melléjük a kanapéra.

- Kicsim, ma nem megyünk haza veled. - kezdett bele apu. - Viszont ezt oda kell adnunk neked. - vett elő egy kulcscsomót a zsebéből. - Ezt anyáddal adjuk neked karácsonyra, mivel úgy gondoltuk, hogy jó lenne már neked egy külön lakás. Liam majd megmutatja és el is visz oda téged. Remélem tetszeni fog. - nyújtotta át a kulcsokat.
- Istenem! Annyira köszönöm! - öleltem át őt és Bellát is mivel a kezében volt még mindig.
- Szívesen kicsim! Jobb lesz azért külön lakni, mint a bátyáddal! - mosolyodott el. - Viszont most menjél készülni, mert lassan megy a gépetek. Kiviszlek titeket a reptérre. 
- Oké! Sietek. - álltam fel és a kullcsal a kezemben büszkén nagy mosollyal az arcomon indultam el a szobám felé.

Gyorsan bepakoltam a bőröndbe a tegnap kiteregetett ruhákat, majd magamra kaptam egy farmergatyát egy pólót egy vékony kardigánt és a bőrönddel a kezemben indultam le a nappaliba, ahol már a családom várt. Bellus már fel volt öltöztetve így a kabátomat és a csizmámat magamra kapva útra készen álltunk. Anyut hosszasan átöleltem és néhány könnycsepp keretében engedtük el egymást. Kezembe kapva Bellát indultunk útnak apuval. Fél óra múlva már a csomagjaimat adtuk le és vártuk, hogy szólítsanak. Nem kellett sok, és már indulhattunk el Bellussal a terminál felé, ahova apu is elkísért. Hosszasan átölelve az apámat pár könnycsepp szökött ki a szememből. Arcomhoz nyúlva letörölte azt, majd Bellát kivéve kezemből ölelte szorosan magához, majd visszaadta nekem. Egy utolsó puszit adva arcára indultam el Bellával a terminál felé, ahol a jegyemet bemutatva indulhattunk el a repülőgépbe. Helyünket elfoglalva vártuk, hogy elinduljon a masina. A repülőút gyorsan eltelt így most újra a londoni repülőtéren várakozok Liamre, hogy megérkezzen értünk. Egy sapkás szemüveges alakot látva indulok meg felé, hiszen tudom, hogy Liam az és ez az álcájuk a fiúkkal. Két puszit nyomva arcára indulunk el a kocsim felé, majd betéve Bellust az ülésbe indulunk útnak. 

- Milyen volt a nyaralás? - csendült fel Liam nyugodt hangja.
- Szuper! Csak te hiányoztál róla. - biggyesztettem le a számat. - És, mi van veletek? - érdeklődtem.
- Velünk? - húzta fel a szemöldökét a mellettem lévő anyósülésen.
- Veled meg Dani-val. - széles vigyor jelent meg arcomon.
- Összejöttünk, és ma együtt karácsonyozunk. - mosolyodott el. 
- Jaj, Liam annyira örülök nektek. Sejtettem, hogy ez lesz. Viszont, ha hazajövök meg kell mutatnod a lakásomat. 
- Szóval - kuncogott fel - anyuék odaadták? 
- Igen! És annyira hihetetlen! Azért remélem fogunk hiányozni! - húztam össze a szemeimet, miközben tekintetét figyeltem.
- Ez nem kérdés Em. - borzolta össze a hajamat.

Sajnos gyorsan odaértünk Liam lakása elé, így búcsút vettem tőle és útnak indultam a Styles lak felé. A GPS volt egész végig a beszélőtársam, miközben az utat szeltem Bella társaságában. A telefonom vagy ezerszer csendült fel Harry képével és a szívem fájdult meg, hogy nem vehettem fel neki. Másfél óra múlva egy ház előtt parkoltam le. Gyönyörű volt. Ki volt díszítve, így az égők világították meg a nagy házat. Bellát kivéve az ülésből a bőrönddel a kezembe indultam el a ház felé. Az ajtó elé érve csöngettem, majd sietős lépteket hallottam meg bentről. Az ajtót egy középkorú, csodálatos nő nyitotta ki, nagy mosollyal az arcán. Bőröndömet átvéve tessékelt be a lakásba. Bellát letéve a földre vettem le róla a csizmáját és a kis kabátját, majd magammal is elvégeztem ezeket a lépéseket. Bellussal a kezemben indultam el a folyosón, és szembe találtam magamat a családdal. Mindenki mosolyogva rohant oda hozzánk. 

- Szia Emily. - ölelt át Anne. - A bőröndödet betettem Harry szobájába. - hadarta el. 
- Csó... - gondolkodtam el, hogy most tegezzem vagy magázzam. 
- Tegezz Emily! Még nem vagyok annyira öreg. - nevetett fel. 
- Ebben az esetben Szia! Emily Payne vagyok, ő meg itt Izabella a kislányom. - mosolyogtam rá a kislányomra. 
- Sokat hallottam már róla Harry-től. - simogatta meg édes kis arcát Anne. - Szabad? - nyúlt Bella felé.
- Persze! - adtam át neki a lányomat.
- Szia Emily! - rohant oda Gemma. - Gemma Styles vagyok, velem beszéltél. - mosolygott, amitől neki is megjelentek a gödröcskéi.
- Szia, Emily! - adtam neki két puszit- Rettenetesen hasonlítotok egymásra Harryvel - nevettem fel. - Tényleg, ő mikorra várható? - néztem szét a szobába, mivel nem láttam őt sehol.
- Csak nekem nincs akkora egóm, mint neki. - nevetett fel hangosan, amire én is elmosolyodtam - Lassan jön, addig is, gyere foglalj helyet - húzott oda a kanapéhoz.

Leültünk a kanapéra és elkezdtünk mindenről beszélni. Kérdezgettek, hogy milyen volt a nyaralás, hogy ismertem meg Harry-t, és kérdezgettek Belláról is, amikor az ajtó nyitódását hallottuk meg. Bellát a kezembe véve álltam fel és a hangok irányába közeledtem.

- Anya megjöttem! - ordította a folyosóról Harry.
- Rendben drágám. - válaszolta nagy mosollyal az arcán Anne.

Elindultam a folyosóhoz nyitódó kis ajtóhoz, majd megálltam ott. Harry épp indult volna el, amikor megtorpant, majd elindult eléggé gyors léptekkel. Nagy mosollyal az arcán közeledett felénk, és, amikor odaért arcomat megérintve ölelt át minket. 

- Ti meg, hogy? - mosolygott, mint a vadalma.
- Gondoltam megleplek. - kuncogtam fel. - Liamtől elkértem Gemma számát még mielőtt hazautaztam volna és megbeszéltem vele a dolgokat, amibe előszeretettel belement, anyukáddal egyetemben. 
- Csípjetek meg! - szólalt fel hangosan.

Gemma gyorsan odafutva mellénk csípett bele egy nagyot Harrybe, amire a reakciója egy hangos kiáltás lett. Harry kezemből kivette Bellát, majd elindult Anne felé. Követve őt ültünk le a kanapéra és egy hosszas beszélgetés vette kezdetét.  Két órás beszélgetés után vettem ki Harry kezei közül az alvó lányomat. Elnézést kérve indultam fel vele az emeletre egyenesen a "Harry" nevű ajtó felé. A szobába benyitva megcsapott az illata, amit előszeretettel szippantottam be. Bellust letéve az ágyra óvatosan kezdtem el vetkőztetni, amire természetesen felébredt. Elindultam vele a fürdő felé, majd a kádba egy kis vizet engedve ültettem bele őt és kezdetét vette a fürdés. Törölközőbe csavartam, majd elindultam vele a szoba felé, ahol Harry várt az ágyon ülve. Kezébe adva Bellust, indultam el a bőrönd felé ahonnan kivettem Bellus és az én pizsamámat, majd felöltöztettük őt és lefektettem a nagy franciaágyba. Harrynek ajkaira nyomtam egy hosszas csókot, majd a fürdő felé igyekeztem. Már épp vettem le a pólómat, amikor Harry ölelt át hátulról. Kezei amint megérintették bőrömet libabőrös lettem. Maga felé fordított és szenvedélyesen megcsókolt. Gatyám gombja után nyúlt, így én is követtem példáját. Az említett ruhadarab másodpercek alatt már a fürdőszoba másik végében ékeskedett. Megszabadítva egymást a felesleges ruháktól álltunk be a zuhany alá. Keze egész testemet bebarangolta, miközben szenvedélyesen falta ajkaimat.

- Harry a szomszédban van anyukádék és Gemma szobája is. - figyelmeztettem arra, hogy hallhatóak vagyunk.
- Nem érdekel! Hiányoztál! - csókolt meg immáron vadabbul és fenekemnél fogva megemelt, így dereka köré fontam lábamat. 



3 megjegyzés: