2012. december 5., szerda

20. Haza kell mennünk...

Sziasztok drága olvasóim!:) Hát elérkeztünk ismét egy kerek számhoz! Remélem nem okoztam az előző résszel csalódást! :) A következő rész 5 komi után jön még mindig. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de körülöttem egyre több a beteg, pedig most én is az ágyat nyomom egy szép kis vírussal. Vigyázzatok magatokra nagyon és egyetek sok citromot meg narancsot!:)) Nagyon szépen köszönöm annak a 6 feliratkozónak, hogy feliratkoztak és mindenki másnak is, aki olvassa a blogot és kommentel! De nem is koptatom tovább a billentyűket, itt a 20. rész! Jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok;).
Have a nice day, 
Wh ite. :)

"Lehetetlen, hogy olyan emberré válj, aki nem fél semmitől. A lényeg, hogy megtanuld irányítani és rájöjj, hogyan lehetsz szabad a félelmeid ellenére..."

- Nem, dehogy is. Már épp menni akartam. Sziasztok! - nyomott egy puszit az arcomra Dan, majd kiviharzott.

A többiek sejtelmes mosollyal figyeltek engem és nézték a reakciómat. Mosolyogva ültem le a kanapéra, ahova követtek ők is, kivéve Emily-t és Harryt. Louis leült közvetlen mellém, de szemeim még mindig Emily-t figyelték. Bellát levette a kis matracról, majd Harryvel felénk közeledtek. Leültek és most már minden szempár engem figyelt. 
- Liam, Loui papának mindent elmondhatsz! - húzta mosolyra száját Louis.
- Semmi nem volt, mielőtt még kérdeznétek.
- Azért mosolyogsz így, mint a vadalma? Láttuk a képet twitteren Liam. - tette elém a telefonját Harry, amin a mi képünk volt Danielle-el
- Jaj srácok az csak egy kép! - ráztam meg a fejemet egy nagy sóhaj keretében
- Fogadjunk bátyus, hogy már egy vacsora is be van tervezve. - szólalt meg Em miközben a már ébredező Bellát ölelte magához. 
- Hallgatás beleegyezés! - pattan fel Louis.
- Hagyjátok már srácok, nem olyan nagy bűn, ha randizik. - állt fel Em Bellussal a kezében. - Én szurkolok nektek Liam, aranyosak vagytok együtt! - adott egy puszit, majd elindult a lépcső felé.

*Emily szemszöge*

A lépcsőn felszökkenve mentünk be Bellussal ketten a szobába. A szoba sötétségben úszott ezért az ablakhoz sietve világosságot varázsoltam a szobába. Bellával mind a ketten hunyorogtunk a hirtelen betörő fény miatt, majd az ágyhoz siettem vele. Letettem őt majd elkezdtem csikizni. Hangos nevetésben tört ki, majd eltávolodva tőle figyeltem a kis drágámat. Haja édesen felfele állt. Muszáj volt elmosolyodnom, hiszen egyből Zayn jutott eszembe. Telefonomat elővéve fotóztam le és tweeteltem ki Harry-nek. 

"@Harry_Styles nincs kedved feljönni hozzánk?:) Bella&Em. xx"
A képet miután ki tweeteltem Harrynek, Bellától elvéve a tükröt feküdtünk le ketten az ágyra. Simogattam puha kis arcocskáját és édes kis szöszi haját, amikor Harry jött be a szobába. Mosolyra húztam a számat, majd éreztem, hogy derekamat karolja át. 

- Elaludt? - súgta bele fülembe.
- Még nem. - néztem Bellus tekintetét. 

Bella feltápászkodott és az oldalamra feküdt, így Harry-t is láthatta. Érdekesen nézhettünk ki. Harry kezén és az én oldalamon feküdt, miközben feje Harry felé nézett és én csak a kerekded popsiját láttam. Hirtelen azt éreztem, hogy az álom manó porát rám hintve ringat el. Szemem egyre nehezebb lett és csukódott le így álomba ringatva. A nap sugaraira ébredtem fel. Bella a kis ágyában feküdt míg én betakarva a tegnapi pólómban feküdtem bugyiban. Körbenéztem, de sehol nem találtam Harry-t. Az órára nézve láttam, hogy reggel 11 óra van. Gyorsan felkeltem, majd halkan a fürdőbe igyekeztem. Magamra engedtem a vizet és csak hagytam, hogy testemen zúduljon le a kellemesen meleg víz. Már vagy húsz perce fürödhetem, amikor anyu hangját hallottam meg a szobámból. A vizet elzárva csavartam magamat egy törölközőbe és mentem ki a szobámba, ahol anyut találtam meg az ágyon ülve Bellával a kezében.

- Öltözz fel és gyere le, addig megetetem Bellát, beszélnünk kell. - vált komollyá a hangja.
- Oké, sietek. Hűtőben találsz neki kaját. - mondtam az ajtó felé közeledő anyukámnak.
- Tudom, siess! - adta ki a parancsot.

Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem. Magamra vettem egy farmeringet, egy fehér színű farmert néhány karkötőt és egy csillogó cipőt. Hajamat hagytam kiengedve göndören és egy alap sminket tettem fel. Készen állva indultam le a nappaliba a többiekhez. Lent anyu, apu, Bella és Liam várt. Leültem a kanapéra melléjük és  izgalommal vártam, hogy mi ilyen fontos, ami miatt ilyen korán ide jöttek.

- Szóval? - törtem meg a csendet. 
- Kicsim... - sóhajtott anya - Haza kell mennünk New York-ba. 
- Rendben, de nem értem ehhez nekem mi közöm van. 
- Az, hogy nektek is kell mennetek Bellával. - válaszolt a kérdésemre Liam.
- Drágám, kaptunk egy levelet, hogy el kell mennünk a tárgyalásra Peter miatt. Amúgy is szerettünk volna hazavinni a rokonok miatt, lassan karácsony és szerettünk volna mindenkit meglátogatni. Kíváncsiak rád és Bellusra is. - szólalt fel anyu.
- 1 hónap van még karácsonyig anya, addig azt akarod, hogy távol maradjak a fiúktól és New Yorkban legyek? - dülledtek ki a szemeim és kicsit hangosabban beszéltem mint eddig.
- Kicsim, mi sem így akartuk, de pontot kell tennünk ennek a Peteres ügynek a végére. Kellesz hozzá te és Bella is! 1 hónap gyorsan el fog telni hidd el és a fiúk is megértik, Liam már szólt nekik. 
- Mikor kéne indulnunk? - kérdeztem anyától egy sóhaj kíséretében
- Holnap, már megvannak a jegyek is. 
- Nagyszerű! - böktem ki, majd a babakocsi felé indultam. 

Bellát kivéve anyu kezéből tettem bele a babakocsiba és indultam útnak. Nem voltak terveim, hogy hova menjek vele, hanem csak mentem. Egyszerűen csak szükségem volt egy kis magányra vele. Holnap ismét New York és távol Harry-től. Félek, hogy valami lesz, vagy mi van, ha soha többet nem jövünk vissza? Ne...Emily ilyen hülyeségre ne is gondolj, azt Liam sem engedné. Vegyünk úgy, hogy ez csak egy nyaralás. A telefonomat elővéve hívtam fel Eleanort. Hosszasan beszélgettem vele miközben Bellussal egy parkban sétálgattunk. Egy padot kerestem, majd kivettem belőle a lányomat és az ölembe ültettem. Már vagy harminc perce beszélhettem El-el, amikor anyu ült le mellém. 

- Hogy találtál meg? - pásztáztam a földet
- A kislányom vagy, ez a dolgom, hogy megtaláljalak. Ismerlek már annyira, hogy tudjam merre kell mennem. - simogatta meg a vállamat.
- Ugye nem költözünk megint vissza? Anya én nem akarom itt hagyni a fiúkat. - kezdett el akaratom ellenére is folyni a könnyem.
- Kicsim csak karácsonyra megyünk haza, utána visszajövünk mindannyian. Nem akarunk ott tartani, csak, ha már otthon vagyunk akkor gondoltuk apáddal, hogy a rokonainkat meglátogathatnánk. Esküszöm, hogy utána visszajövünk. - mosolyodott el anyu.
- Akkor jó! - mosolyodtam el és a könnyeimet töröltem le.
- Gyere, mutatok valamit! - állt fel, majd Bellát betette a kocsiba és elindult vele. 

Az utcákat jártunk, amíg egy csodálatos ház előtt meg nem állt, nem messze Liam házától.

- Apádnak nehogy eláruld, hogy megmutattam. - szólalt meg anyu a ház előtt állva.
- Mit is kéne elárulnom neki? - érdeklődtem és közben szemem a házat vizsgálta.
- Ez a mi karácsonyi ajándékunk nektek. - mutatott a ház felé.
- Ez az én házam? - dülledtek ki a szemeim a meglepődöttségtől.
- Remélem tetszik. - mosolyodott el. - Majd, ha hazajöttünk belülről is megnézheted. Addig Liam átpakol neked. De maradjon kettőnk, vagyis hármónk közt. - hajolt le Bellushoz, aki mit sem sejtve mosolygott.
- Tetszik?? Nincsenek rá szavak! Nagyon gyönyörű! Köszönöm Anyu! - öleltem át.

Pár percig még álltam és néztem a saját lakásomat, majd elindultunk haza, mivel még be kell pakolnom holnapra. Előre sietve, anyut megállítottam és egy fotót csináltam a fiúk részére. 

"@Liam_Payne @Harry_Styles @Niall_Horan @Zayn_Malik @Louis_Tomlinson utolsó sétánk Londonban!:( Hiányozni fogtok! Anyu szélsebesen halad Bellussal!:D Puszilunk titeket! Em&Bella&Sara xx"

A fénykép után tovább jártuk az utat és végig beszélgettünk, hogy majd New Yorkban kik jönnek hozzánk, meg kihez megyünk majd. A ház elé érve anyu segített Bellust bevinni, majd aput felállítva a kanapéról elindultak haza. Reggel majd értem jönnek kocsival, hogy ne kelljen Liamet ugráltatni. Bátyám a kanapén ülve nézte a TV-t ezért Bellát kivéve a kocsiból indultunk meg felé. Lehuppantunk mellé, majd Bellust a kezébe vette.

- Nagyon fogtok hiányozni, főleg karácsonykor! - ölelte magához a kislányomat.
- Itt lesz veled Danielle. - kacsintottam rá.
- Jaj Em., légyszíves ne kezd már te is! - forgatta meg a szemeit.
- Olyan jól kijöttök! Hidd el lesz itt valami Liam, érzem! Apropó, haza akarok jönni karácsonyra, de erről Harrynek ne szólj, meg a többieknek se, mert meglepetés!
- Em, Harry nem lesz itthon karácsonykor, ahogy a többiek sem.
- Hazamegy? - sóhajtottam egy nagyot.
- Igen, de megadhatom Gemma számát és meglepheted otthon. Úgyis be akart már mutatni a szüleinek, örülnének nektek. - vette elő a telefonját és lediktálta Gemma számát.
- Köszi szépen Liam! - adtam egy puszit az arcára, majd kivettem kezéből Bellát.

Kezemben a lányommal igyekeztem fel a szobába. Az ágyra letettem és bekapcsoltam neki a TV-t, majd a bőröndöket elővéve elkezdtem a cuccainkat bepakolni két bőröndbe. Egy óra pakolás után készen álltam a nagy utazásra. Bellát felkaptam az ölembe és a fürdő felé igyekeztem vele. A kádba engedtem vizet és tettem bele habfürdőt. Belláról levettem az aznapi ruháját, majd én is levetkőztem és együtt kezdtük el a fürdést. Tudjátok lehet most undorodtok ettől, de a legjobb fürdést a gyerekeinkkel lehet átélni, no meg, ha egyedül fürdik akkor is csurom vizes leszek, mert élvezi, ha fröcskölhet és akkor inkább már beülök mellé és együtt fürdünk meg. Szokásosan telt a fürdésünk. Addig voltunk a vízbe amíg nem éreztem azt, hogy kezd kihűlni, nem akartam, hogy megfázzon a lányom. Törölközőt csavartam magam köré, majd Bellára feladtam a fürdőköpenyét és így indultunk meg az ágyam felé. A takaró alá tettem, hogy így is meleget adjak neki, majd a laptopomat odavéve mellé ültem és együtt néztük, hogy történt-e valami twitteren. A fiúk válaszoltak a délutáni tweetemre. Nevetve néztem, hogy Loui, hogy provokálja magát.

"@Emily_Payne nagyon fogtok hiányozni!:( Túl későn tudtuk meg ezt...vigyázzatok magatokra! Szeretlek titeket. Harry x"

"@Emily_Payne Siessetek vissza hozzánk és egyetek rendesen karácsonykor!! Niall xx " 

Niall tweetjét látva elmosolyodtam. Egyszerűen ez a gyerek hihetetlen. Annyit eszik és mégis mindig éhes. Egyetlen pillanatra nem emlékszem, amikor ne lett volna a kezében valami kaja. A következő tweet Zayn-től jött.

"@Emily_Payne Vigyázzatok magatokra gyönyörűim!:) Minden este várunk titeket egy webcamra, Harryben meg tartjuk a lelket;) Zayn xx"

"@Emily_Payne Már megint a répafiút hagytad utoljára...kárpótlást követelek!!!!!! Loui xx"

Louis tweetjén egyszerűen sírtam a nevetéstől. Oldalra tekintettem és láttam, hogy Bella az igazak álmát alussza. Óvatosan felemeltem, majd az ágyába helyeztem. Laptopom tetejét lecsuktam, majd a táskámba helyeztem, hogy reggelre már ne legyen dolgom. Egy gyors fogmosás után készen álltam a lefekvéshez. Fejemet a párnámra téve már aludtam is. Egész este rosszat álmodtam így nagyon keveset aludtam. Az álmomban Peter és Kate szerepelt, hogy Bellát elrabolták újra és nem találtam meg. Harry újra összejött Cara-val a családom meg elhagyott, tisztán láttam, hogy kétségbeesésemben egy pengéért nyúltam. Csuklóm felé közeledtem, amit már a könnyeim leptek el, már majdnem megtettem az első vágást, amikor a telefonom ébresztője keltett fel. Riadtan ültem fel és rohantam oda Bella ágyához. Békésen aludt. A fürdőbe siettem, ahol gyorsan megmostam az arcomat. Bellá kivettem a kiságyból és levittem, hogy megreggelizzünk. Bella arcán nagy mosolyok váltak láthatóvá, ami az én számat is mosolyra késztette. Az edényeket a mosogatóba helyezve indultam el az emeletre, hogy felöltözzünk. Viszonylag gyorsan kész lettünk ezért Bellát felkapva ölembe vittem le a nappaliba, majd fordultam vissza, hogy a bőröndöket is lecipeljem oda. Tíz percre rá jöttek meg anyuék így csendben köszönve nekik indultunk meg a reptérre. Csöndes voltam egész végig, valahogy nem volt kedvem újra látni Petert. Gondolkodásomból anyu zökkentett ki. Megjöttünk a reptérre, hurrá... Bellát kicsatoltam, majd elindultunk be. Apu és anyu hozta a bőröndöket míg én Bellával a kezemben lépkedtem be az előtérhez. Feltűnően sok volt itt a fotós és riporter. Mit sem sejtve mentem tovább, amikor megpillantottam Harry-t. Gyors léptekkel azzal a csibészes mosollyal az arcán közeledett felém. Előttem megállt és döbbenten néztem rá. A fotósok csak úgy kattogtattak a gépeikkel, amikor az én drága Harrym a szemük láttára megcsókolt. 

2012. december 4., kedd

Rajtatok áll!


Sziasztok drága olvasóim!:)

Nem új fejezetet hoztam, de lassan annak is eljön az ideje, sietek ahogy csak tudok! Viszont a segítségeteket szeretném kérni, ha nem nagy gond.
Nagyon gondolkodok a történet végéről és nem tudok döntést hozni. Így arra jutottam, hogy most ti fogjátok eldönteni mi legyen Emily-vel és Harry-vel. A közeljövőben, majd lesznek viták közöttük, de ennél többet még nem árulok el. 

Szóval...a nagy kérdés! Happy end legyen a vége, vagy Emily és Harry járják külön utakon az életüket? 
Komiban várom a válaszaitokat és a többség dönt! Rajtatok áll minden, én úgy folytatom majd, ahogy ti akarjátok, mivel mind a két esetre kieszeltem már valamit, csak hát a tudatlanság és a döntésképtelenség nem hagy nyugodni. 

Kitartást a hétre! És ne feledjétek, lassan téli szünet! 

Have a nice day, 
Wh ite!:) 

2012. december 1., szombat

THANK YOU SO MUCH EVERYONE!(:

Klikk és nagyobb lesz a kép!:)

Tekintetem rátévedt az oldalmegejelenítések 
számára és csodálkozva láttam, hogy mennyien nézitek az oldalt, aminek nagyon-nagyon megörültem. De kíváncsiságom itt nem maradt abba. Megnéztem milyen országok lesnek be hozzám. Tudom nem nagy szám, de nagyon meglepődtem és örültem is egyben, hogy az Egyesült Királyság is rajta van (JUPPÍÍÍÉÉÉ). A többi országnak is nagyon örülök, de egyértelmű, hogy mivel ultra mega giga nagy Anglia fan vagyok most annak örülök a legjobban (meg a magyaroknak is, hiszen miattatok kezdtem el írni! <3 ) . No meg persze állam a padlót súrolta még, amikor megláttam az Egyesült Államokat is. Csodálatosak vagytok mindannyian és imádlak titeket, hogy követtek, olvastok, kommentáltok és feliratkoztok! Sok-sok puszimat küldöm nektek!! 


Have a nice day,
Wh ite. :) 
Látjátok? Még Harry Styles is puszit küldd nektek!:) 

2012. november 28., szerda

19. Every end is a new beginning.

Sziasztok! Meghoztam a várva várt 19. részt. Sajnálom, ha csalódást okozok vele, nem lett életem legjobb része, de annyi mindent tudnék írni, hogy egy részbe nem lehet mindent beletömöríteni. A komikat még mindig várom, oldalt létrehoztam a Chat részt, ahol üzenhettek nekem, ha akartok!:) Apropó benéztetek már ide? http://love--faith--hope.blogspot.hu/ várjátok már az első részt?:) Na, mindegy abba hagyom a rizsázást! Jó olvasást! 
Puszillak titeket Wh ite. 

"Hihetetlen, hogy mennyi fájdalmat okoztál már nekem, de az még inkább hihetetlen, hogy még így is szeretlek téged.."
A kérdés hallatán Harry csak közelebb húzott magához és újra megcsókolt.

- Szóval igen..- mosolyodott el Louis.
- Gratulálok srácok, végre jól cselekedtetek! - állt fel Niall és átölelt minket.

Niallt követve mindenki odajött és örült nekünk. El-re nézve csak mosolygott és kacsintott egyet. Miután eltávolodtunk az órára néztem és a fejemhez kaptam.

- Fiúk nekem mennem kell! Így is elkéstem! - kapkodtam a táskám után, mire a többiek értetlenül néztek rám.
- Azt mondtad ma nem lesz fotózásod. - biggyesztette le száját Harry.
- De táncom van! Ma van itt utoljára Lexi és mondtam neki, hogy benézek, ha már nem járok rendszeresen. - nyomtam egy csókot Harry szájára. - Na, de megyek is sziasztok!

A házból kilépve egyenesen a táncstúdió felé vettem az irányt. Gyors léptekkel szeltem az utcákat, majd, amikor odaértem bementem a jól megszokott ajtón, ahol a próbák szoktak lenni. A fotózások miatt meg persze Bella nevelése mellett sajnos le kellett mondanom a táncról. A teremben már elkezdődött a próba így bekopogtam és bementem. Lexit tekintettem meg a terem közepén, így felé elindulva köszöntöttem őt két puszival és egy hosszas öleléssel. A próbán szinte majdnem minden embert ismertem, akikkel kezdtem a táncot, mindössze egy ismeretlen arcot véltem felfedezni. Mindenkinek köszöntem, majd Lexi bemutatta nekem azt az ismeretlen lányt, aki tegyük hozzá gyönyörű volt.

- Danielle, ide tudnál jönni? - szólította meg őt Lexi.
- Persze jövök! - szólalt meg kedves hangján a lány.
- Danielle, ő itt a barátnőm és egy remek táncos Emily Payne! Emily ő a legújabb táncosunk Danielle Peazer! - mutatott be minket egymásnak
- Szia! Örülök, hogy megismerhettelek! Véletlenül nem te vagy az a híres modell és Liam Payne húga?
- De én vagyok! - mosolyogtam rá, miközben kezet ráztunk - És én is örülök, hogy megismerhettelek.

A próba további részében jól elvoltunk a csajokkal. Táncoltunk hülyéskedtünk és beszélgettünk. A próba végén felvetettem az ötletet, hogy elmehetnénk kávézni, de mivel Lexinek pakolnia kellett így nem tudott jönni.

- Danielle, nincs kedved eljönni velem kávézni? - fordultam oda a göndör hajú lányhoz
- De, szívesen!

A táskámat a vállamra kapva indultunk el a próbateremből, amikor a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Liam hív.

- Szia! - köszöntem bele vidám a bátyámnak
- Szia Em! Mikor jössz? Anyuék lassan jönnek és arra gondoltunk a többiekkel, hogy előtte még megnézhetnénk közösen egy filmet, vagy szórakozhatnánk egyet. - hadarta el a telefonba.
- Úúú, hát jó lenne, csak egy barátnőmmel épp kávézni indultunk.
- Hozd el őt is! - kiabált bele a telefonba Harry.
- Ez egy jó ötlet, akkor 10 perc és otthon. Puszii - tettem le a telefont és Danielle felé fordultam.
- Gyere, teszünk egy kis kitérőt! - mosolyogtam rá.

Az úton végig beszélgettünk vagyis csak tíz percig. A ház előtt megállva kutattam a táskámban a kulcsért, majd, amikor meglett kinyitottam és előre engedtem Danielle-t. A cipőnket levettünk, majd a táskánkat otthagyva indultunk el a nappali felé, ahol már a többiek vártak. Hirtelen minden szempár ránk akadt és Danielle mellettem megtorpant.

- Nyugi nem harapnak. Remélem nem haragszol, hogy ide hoztalak, csak kitalálták, hogy csináljunk valamit közösen. - súgtam oda a lánynak.
- Nem, dehogy is, de nem zavarok? Mármint senkit sem ismerek.
- Ha zavarnál nem hívtalak volna - nevettem el magamat. - És most majd alkalmad lesz, hogy megismerd őket. - kacsintottam rá.

Elindultam a fiúk és El irányába, majd mindenkinek bemutattam Danielle-t. Mindenki nagyon kedves volt vele, ami fura, hogy Liam nagyon, de nagyon sokszor nézte a lányt. Eldöntöttük, hogy megnézünk egy filmet. A filmet én választottam és a választásom a "Randiztam egy Sztárral" volt. Enyhe célzás nem?;) Az idő még gyerek volt, amikor végeztünk a filmmel így felvetettem az ötletet, hogy menjünk el a London Eye-ra. Mivel Liamnak nem volt kedve jönni, mivel "anyuék lassan hozzák Bellát" így Danielle-t megkérdeztem nincs-e kedve maradni és szórakoztatni a bátyámat. Sejtésem szerint Dan belement a dologba így a többiekkel elindultunk a London eye felé. Viszonylag gyorsan húsz perc alatt odaértünk és a fiúknak hála sorba sem kellett állnunk. Egy fülkébe betömörülve álltunk és vártuk, hogy a tetejéről csodálhassuk Londont. Persze a fiúk (Louis) itt sem bírtak magukkal viselkedni. Telefonomat előkapva osztottam meg a világgal, hogy milyen érzés velük "utazni" a London Eye egyik fülkéjében.

"@Louis_Tomlinson Nem hiszem el, hogy ennyire beszari vagy! :P Üdv nektek a London Eye-ból. Emily xx"
*Liam szemszöge*

Köszönöm Emily...ez volt az első gondolatom, amikor a többiek kettesben hagytak ezzel a gyönyörű lánnyal. Szemem folyton arcát fürkészte, amibe ő belepirult. A kanapén ücsörgött, majd elindultam felé. Gyerünk Liam..itt nagy lehetőség! Leültem mellé majd egy nagy sóhaj keretében elkezdtem hozzá beszélni. Fél órája beszélgethettünk és nevettünk együtt, amikor anyuék állítottak be. Anyu mosolyogva jött közelebb hozzánk és tolta oda a babakocsiban Bellát.

- Sziasztok drágaságaim! Emily? - kérdezősködött mosolyogva.
- Elmentek a többiekkel a London Eye-hoz.
- Óó... kár... Liam, kicsim szólnál, majd neki, hogy holnap legyen itthon, mert beszélnem kell vele?! - hallottam, hogy hangja zaklatott lett.
- Rendben, szólok. Valami baj van anyu? 
- Peter miatt el kell mennünk tárgyalásra. Haza kéne mennünk New Yorkba, amúgy is haza akartam csalni a rokonok miatt látogatóba, lassan úgy is karácsony. - hadarta el. - Petert ne mondd neki, mert képes és egész este nem fog aludni, majd holnap eljövök! Most megyek nem akarlak titeket zavarni! Szólhattál volna Liam és később hoztam volna haza Bellust. - nézett anyu Danielle-re. - De udvariatlan vagyok, bocsánat kedveském, de ebben a nagy felfordulásban elfelejtettem bemutatkozni. Liam és Emily anyukája vagyok Sara Payne. - adott két puszit Daniellnek.
- Csókolom, Danielle Peazer! - mosolyodott el Dan.
- Csókolom?? Tegezz nyugodtan, annyira öreg még nem vagyok, de most már tényleg megyek. Bellát öltöztesd már át légy szíves Liam! 
- Rendben anyu! Vigyázz magadra, aput puszilom! - odaléptem hozzá, hogy egy puszit nyomjak az arcára.
- Szia Sara! - köszönt el mosolyogva tőle Dan.
- Sziasztok! - lépett ki az ajtón anyu. 
- Kivehetem? - mutatott Bella irányába Danielle.
- Persze!

Danielle kivette a kocsiból Bellust és az ölébe helyezte. Csak csodálta őt és elkezdett vele a szőnyegen játszani. Bella hangos nevetésben tört ki.

- Tényleg Emily kislánya? - nézett rám, miközben Bellust az ölében tartotta.
- Igen, most lesz 8 hónapja, hogy megszületett. - léptem hozzájuk közelebb. - Tudod Em nem akarta elvetetni, mivel ő annak a híve, hogyha már megvan nem veszi el magától, még ha véletlenül is történt meg a dolog. 
- Jól tette! Nagyon édes ez a kislány! - fürkészte tekintetét.
- Pont mint te! - szaladt ki a számon.
- Mit mondtál? - nézett rám mosolyogva
- Azt, hogy lenne kedved velem eljönni vacsorázni? 
- Igen! Nagyon szívesen elmegyek veled! - tette le kezéből Bellust.
- Danielle nem lenne nagy kérés, ha azt kérném, hogy csináljunk egy közös képet? - ültem le a kanapéra
- Dehogy is, örömmel! - huppant le mellém.

A telefonomat elővéve tartottam magunk elé a telefont. Dan szorosan mellém jött és belemosolyogtunk a kamerába, majd kattintottam. Mosolyogva néztem meg az elkészült képet, amit rögtön be is tettem hátteremnek. Danielle-l ugyan abban a pózban maradtunk, amit a fénykép készítésekor felvettünk, így kezemet dereka köré fontam. Telefonomat előkapva kezemet derekáról elvéve kutattam Twitteren. Megkerestem a nevét és bekövettem, majd a képet előkeresve ki tweeteltem.

"@Danielle_Peazer-el egy csodás délután! Hát nem gyönyörű?:) Liam xx"
Danielle mosolyogva nézte a telefonját, majd mind a ketten a nagy csöndre lettünk figyelmesek. Szemünkkel Bellát kezdtük el keresni, akit megtaláltunk egy kis matracon, ahol az igazak álmát álmodta. Egy kis pokrócot fogtam és betakartam. Danielle telefonját felé irányította, majd lefotózta. Két perc múlva a twitterem csipogó hangjára lettem figyelmes.

"@Emily_Payne nagyon aranyos a kislányod! @Liam_Payne remek társaságában vigyázunk rá! :) Dan. xx" 

A megjelölés láttán elmosolyodtam. Danielle felé megindultam és szó nélkül megöleltem. Nem tudom hány perce állhattunk úgy, de nem akartam ezt a csodás pillanatot megszakítani, ahogy Dan sem. 

- Hoppá! - hallottam meg Em. hangját a távolból.
- Csak nem megzavartunk valamit? - húzogatta a szemöldökét Louis.


2012. november 25., vasárnap

18. Akkor ti most együtt vagytok?


Sziasztok! Az előző résznél nem gyűlt össze az 5 komi!:\ Nem tudom miért, talán ennyire rosszra sikeredett? Ennek ellenére meghoztam a 18. részt!:) Remélem tetszeni fog. A következő viszont már 5 komi után jön. Elkezdtem tervezgetni egy új blogot, aminek a bevezetőjét már meg is írtam. Nézzetek be, ha van kedvetek és szívesen olvasnátok! :) ( http://love--faith--hope.blogspot.hu/ ) Legyen szép napotok és kitartást a jövő héthez! :* Puszi, Wh ite :)) 
"Az életben a legnagyobb kihívás találni valakit, aki ismeri az összes tévedésed és hibád, de mégis a legjobbat látja benned"

- Nyugi Liam, látod, hogy jól van, semmi baja nincs! - jött oda mellém El széles mosollyal az arcán.
- Liam mindent elmagyarázok esküszöm, csak hadd öltözzek át! - néztem rá kérlelő tekintettel, majd bólintott.
- Rendben, de utána várom a magyarázatot!

A csajokkal elindultunk a szobám felé. Mind a kettejük arcán hatalmas mosoly volt. Belépve a szobámba láttam, hogy Bella ágya üres.

- Bella? - fordultam a két lány felé.
- Anyukádék átvitték magukhoz, majd este hozzák! - léptek mellém és elvonszoltak az ágyig.
- Na, mesélj! Mindent tudni akarunk! - ültünk le az ágyra, majd kíváncsi tekintettel figyeltek engem.

*Liam szemszöge*

Miután megérkeztünk tegnap a funkybuddhába, mindenki másfele ment. Megtaláltam Eleanorékat és Louisékat, de Emily-t sehol sem láttam. Kezdtem aggódni így El-hez fordultam, aki lerázott egy "vigyáznak rá ne aggódj" szöveggel. Idegesen jártam végig a szórakozóhelyet, de nem találtam, se őt, se Harry-t. Mondjuk Harry-t ismerve tuti felcsípet egy csajt és már rég a szobájában szórakozik vele, de Emily miatt aggódtam. Már hajnalodott, amikor elindultunk hatan a szórakozóhelyről, majd hozzánk siettünk, mivel mindenki rajtam kívül rendesen kiütötte magát. A kocsiban folyamatosan énekeltek és dobálóztak, mint valami kisgyerekek. A ház elé érve kitereltem a csapatot a kocsiból, majd csöndre bírva őket bementünk a lakásba. Mindenkinek megmutattam a szobáját, majd én is próbáltam álomra hajtani a fejemet, ami nem sikerült. Talán egy órácskát aludhattam, amikor felébredtem. Lementem a konyhába, majd egy cetlit találtam a konyhapulton.

"Drága Liam és Emily!

Remélem nem gond, de Bellát elvittük egy kicsit sétálni, majd este hozzuk! Ne aggódjatok, mindent bepakoltunk neki! Élvezzétek ki a "szabadságot" és pihenjétek ki a tegnapi napot!



Szeretünk titeket, Anya és Apa! :) "

Őszintén szólva most örültem anyu levelének, hogy nincsenek itthon, mert csak ők is aggódtak volna. Egy pohár vizet töltöttem magamnak, majd leültem a kanapéra és a telefonomat nézegetve eldöntöttem, hogy felhívom Emily-t. Nevét kikerestem és rányomtam a hívás gombra. Már épp le akartam tenni, mivel sokat csörögtem, amikor felvette. Hangján hallatszott, hogy éjszaka nem keveset ivott, mivel a rendes beszédemre azt hitte, hogy kiabálok. Pár perc beszélgetés után lerázott, de legalább tudtam, hogy él és minden rendben van vele. Elgondolkodtam a dolgokon és tűkön ülve vártam, hogy Em hazaérjen és megmagyarázza ezt az egészet, amikor a srácok és lányok huppantak le mellém. Arcukon mosoly ült, teljesen nyugodtak voltak velem ellentétben. 

- Emily-ről lehet valamit tudni? - érdeklődött Niall.
- Mindjárt itthon van, ezen kívül semmit nem tudok róla. De a hangjából ítélve...rendesen leitta magát tegnap. - ráztam meg a fejemet.
- Nyugi Liam... kell egyszer ilyen is. Végül is még fiatal...mikor csinálja ezt, amikor már....- hallgatott el Louis.
- Családja van...- folytattam, amit nem mondott ki.
- Jaj, Liam....- szólalt fel El. - Családja van igen. De mikor is volt utoljára normálisan bulizni? Mert szerintem mióta Bella megvan neki nem is élt életet. Tudjuk, hogy ezt ő vállalta fel, de most az egyszer volt ilyen, nem kell egyből felkapni a vizet. Okos lány, vigyázz magára és nem hiszem, hogy felelőtlen lenne. - mosolygott rám biztatóan Eleanor.
- Egyet kell értenem El-el! - szólt közbe Zayn. 

Sóhajtottam egyet, majd beszélgetésünket Emily zavarta meg. Amikor megláttam ott az ajtóban kicsit megsajnáltam. Láttam, hogy nincs jó állapotban biztos fáradt is, de mosolygott, vagyis valaki van a dologban. Időt kért, hogy átöltözzön, majd a csajokkal rohantak fel a lépcsőn. A fiúkra nézve láttam, hogy letörölhetetlen mosoly jelenik meg a képükön, főleg Louisén. Sejtelmesen ránéztem, majd kezemet összefontam.

- Gyanús vagy te nekem Tommo! - húztam fel a szemöldökömet.
- Miért? - komolyodott el közben az arca, mire a többiek felnevettek.
- Ti tudtok valamit, amit én nem. - mutattam egyesével rájuk.
- Majd Emily elmond mindent! - állt fel Niall és a konyha felé vette az irányt.
- Louis, könyörgöm! - lágyult el a hangom, hogy szóra bírjam.
- Harry-nél volt az este van egy olyan sejtésem. - kezdte el egy nagy sóhaj után. - Végre rájött a dolgokra. Amikor odaértünk egyből megtalálta Emily-t és, hogy is mondjam elég jól elvoltak, ha érted mire célzok. - húzogatta a szemöldökét. - Ennyit mondok, hogy megnyugodj, hogy nem egy idegennel töltötte az éjszakáját.  Majd ő innen elmeséli a dolgokat, ha akarja.
- De Harry-nek ott van Cara nem? - értetlenkedtem.
- Ott van, volt. Koncert után felnyitottam Harry szemét. Elmondtam neki, hogy Em szakított Daviddel, amire egyből felkapta a fejét. Tudod, Harry szerette és szereti is Emily-t, csak tudod milyen. Cara-val csak azért volt együtt, hogy legyen vele valaki, nem szerette sohasem, csak egy jó esti kaland volt számára. Mondhatni rajta élte ki Harry a csalódottságát Emily miatt.- folytatta tovább Louis, amit Zayn is helyeselt.
- De ez akkor sem tetszik nekem. Harry olyan beszámíthatatlan, csak összetörné Em szívét. - álltam fel.
- Liam! Bízz benne egy kicsit, kérlek! Tudjuk Harry milyen, de Emily-t tényleg szereti. Látom rajta, amikor meglátja, hogy mit vált ki belőle, amikor beszél róla, kivirul és folyamatosan mosolyog. Tényleg szerelmes, csak még meg kell tanulnia azt, hogy mit szabad csinálnia és mit nem. És figyelj, ha Emily belemegy ebbe a játékba Harryvel, úgy, hogy tudja milyen, akkor azaz ő dolga. Felnőtt érett nő egy kisgyerekkel maga mellett, csak tudja, hogy mi a jó neki. - fogta meg a kezemet Louis, aki most már velem szemben állt.
- Igazad van, csak féltem! - vetettem rá egy aggodalmas tekintettet.

*Harry szemszöge*

A tegnap este után iszonyatos fejfájásra ébredtem fel. Nagyot nyújtózkodtam és boldogan magam mellé nyúltam, hiszen az estémet egy gyönyörű lány társaságában töltöttem, akit szeretek. Szomorúan tapasztaltam, hogy az ágy mellettem üres. A nevét kezdetem el kiabálni, de semmi válasz nem jött rá. Elindultam a nappali felé még mindig szólongatva, amikor Cara lépett elém.

- Emily? - nézett rám kérdően.
- Igen, jól hallottad. - ásítottam egy nagyot.
- Megmagyaráznád, hogy miért szólongatod őt? 
- Nézd Cara, tegnap rájöttem, hogy még mindig őt szeretem. Bármit tehetsz sosem fogok beléd szeretni. - vakartam meg a tarkómat, mert már kínosnak éreztem ezt az egészet.
- Ohh... Ez kedves. És mondd csak ki segített rájönni a dolgokra? Hadd tippeljek Louis, ugye? - kezdett hangosabban beszélni, mint kéne.
- Igen, Louis volt az. - böktem ki.
- Harry nem veszed észre, hogy csak szét akar minket választani! Te szeretsz engem és én is téged. Emily egy kis senki hozzám képest. 
- Ezt most hagyd abba Cara! Ne beszélj így se Emily-ről se Louisról. Louis csak segített és nem szétválasztani akart. Én nem szeretlek, nem tudom ezt honnan veszed, és te sem engem. Csak a hírnév meg a média miatt vagyunk együtt és ennyi. Most légyszíves menj el és felejts el! - indultam el az ajtó felé, amit kinyitottam. 
- Még nem végeztünk Harry! - lépett ki az ajtón.

Az ajtót becsuktam és elindultam a konyha felé, hogy valami kaját kerítsek. A hűtőt kinyitottam, majd azzal a mozdulattal be is csuktam hiszen üresen állt. Úgy döntöttem, hogy felöltözök és átmegyek Liamékhez, Emily biztos hazament. A lépcső felé indultam meg, majd azon felrohanva a szobámba mentem be. A szekrényem előtt álltam és nem tudtam dönteni, hogy mit vegyek fel. Egy farmer és a Hipsta Please pólóm mellett döntöttem. A szettet az ágyra kitettem, majd a fürdő felé siettem. Gyors zuhanyzás után felvettem a ruháimat, majd hajamat beállítva útra készen álltam. A kocsikulcsot a kezembe véve, bezártam az ajtót, majd elindultam a kocsim felé. Beültem, majd a kulcsot betettem a helyére és indultam is. Röpke húsz perc alatt ott is voltam Liam háza előtt. Kiszálltam a kocsiból és elindultam az ajtó felé. Amikor odaértem gondolkoztam egy ideig, hogy be merjek-e csöngetni, de erőt vettem magamon és becsöngettem.

*Emily szemszöge*

- Ti tudtátok, hogy oda fognak jönni? - néztem rájuk nagy mosollyal az arcomon.
- Louis telefonált. Utána, amikor meg eltűntél, valahogy sejtettem, hogy ki lelt rád. - kuncogott El.
- Na, de elég a rizsából! Mesélj! - tapsikolt örömében Lexi.

~ Éreztem, hogy valaki a derekam köré fonta a kezeit, így félve bár, de megfordultam. - kezdtem el mosolyogva mesélni a tegnap estét a csajoknak. Teljesen másra számítottam. Ne kérdezzétek, hogy kire, de nem Harry-re. Elmosolyodtam és azt sem tudtam miért, talán az alkohol miatt, vagy csak szimplán már hiányzott. Utánatok néztem, de persze PONT akkor nem fordultatok vissza. Harry a pulthoz húzott ott elidőztünk egy kicsit ittunk egy-két italt, hogy ő is megalapozza az estét. Elindultunk táncolni, majd egyre csak azt vettem észre, hogy keze a fenekemet barangolja be. Amikor kérdőn ránéztem, hogy mit keres ott, csak huncut mosolyra húzta a száját és vadul megcsókolt. Egy idő után már kizártuk a külvilágot és emiatt történhetett meg az, hogy felemelt az ölébe és egy kis eldugottabb helyre vitt, ahol egy kanapéra tett le. Ott akartuk folytatni a dolgokat, amikor rászóltam, hogy nem itt kéne. Szemében láttam, hogy szeret és vágyik rám, de tudtam, hogy azért az alkoholnak is köze van a dologhoz. Felhúzva a kanapéról egy taxit fogtunk, majd elindultunk a lakása felé. Elég vicces volt, hogy alig bírtunk bejutni, mert nem talált be a kulccsal a lyukba, de harmadik próbálkozásra már bent voltunk. Igazándiból időm sem volt megnézni a lakását. A cipőmet levettem, de nem találtam magam mellett Harry-t. Hallottam, hogy a konyhában ügyködik valamit. Amikor elakartam indulni a konyha felé két pohárral a kezében jött felém. Mit sem sejtve és kérdezve lehúztam a pohár tartalmát, ami utána marta a torkomat. Kivette kezemből a poharat, majd a földre dobta és felemelt. Ismételten dereka köré fontam a lábamat, majd egy szobába tört be. Az ágyra fektetett és vadul csókolt, mint eddig. A ruhámmal egy ideig szórakozott, ami vicces volt, mert csak ki kellett volna bújtatnia belőle, majd én is levettem róla a felsőjét. Hátamat fogta, majd elindult felfele a melltartóm irányába. Szinte egy másodperc alatt lekapta rólam, majd mint aki valami nagy dolgot tett lebegtette maga előtt büszkén. Az övéhez nyúltam, de közben csókunk folyamatos volt. Leimádkoztam róla  a gatyáját, ő meg rólam a bugyit, majd az utolsó ruhadarab is lekerült róla. Fölém kerekedett és minden porcikámat végigcsókolta. Tudjátok eléggé fura így visszagondolni, hogy ez volt az első olyan alkalom, hogy azt éreztem tényleg mindent szerelemből tesz. Amikor úgy gondoltam, hogy már eleget tett annak érdekében, hogy én jól érezzem magamat fordítottam a státuszon és ő került alulra. Arcán meglepődöttség jelent meg azzal a huncut mosollyal egyetemben. Édes ajkaitól indultam el lefele és mindenhova csókot leheltem, addig ameddig el nem érkeztem egy féltett pontjához. Felnéztem rá, majd elkezdtem csinálni a dolgomat. Néha oda-oda tekintettem rá, és láttam, hogy tetszenek neki a dolgok. Hirtelen a kezemnél fogva megragadott, majd a hátamra fektetett. Egy csókot lehelt ajkaimra, majd a fülem felé közelített. Hirtelen elmosolyodtam attól, amit a fülembe súgott. Szeretlek! Csak ennyit mondott, de el sem hiszitek mennyire jó volt tőle hallani, főleg, hogy attól a perctől, már éreztem, hogy komolyan gondolja. Együttlétünk alatt csak néha-néha váltak el ajkaink, de akkor is egymást néztük. Miután mind a ketten kielégültünk, fáradtan, zihálva dőltünk be az ágyba, ahol keze ölelte át derekamat. Nem sokat aludhattunk, mert a telefonom csörgése keltett fel. Kipattanva az ágyból szedtem össze a ruháimat, majd a telefonomat megkeresve rohantam be a fürdőbe. Gyorsan magamra kaptam a cuccaimat, majd hazajöttem. - fejeztem be a regényemet egy mosoly keretében, és néztem, hogy El és Lexi mit reagálnak.

- Húhaa! - törte meg El a csendet mosolyogva. - Tudtam, hogy Loui szavai hatni fognak Harry-re! Örülök, hogy kibékültetek. - kacsintott rám El.
- Loui szavai? - dülledtek ki a szemeim.
- Elmondta neki, hogy szakítottál Daviddel, és egyből kapott az alkalmon. Mindig is szeretett Em, csak Harry hülye. Még meg kell tanulnia azt, hogy egy lánynál maradjon és ne kacsintgasson a többi után. - ölelt át El.
- Én örülök nektek! - szólalt fel Lexi is.
- Annyira köszönök mindent csajok! - öleltem át mindkettőjüket. - Viszont gyorsan elmegyek zuhanyozni, ha akartok menjetek le a fiúkhoz, hogy ne unatkozzanak úgyis sietek! - indultam el a fürdő felé.

Bő húsz perc után kész is lettem. Törölközőben álltam a tükör előtt és csak néztem magamat, már amennyire a párától ellepet tükör engedte. Gyorsan megtörölköztem, majd a szekrényem felé vettem az irányt. Tanakodva álltam ott és néztem a ruhák sokaságát. Végre megtaláltam a mai pihenésre a megfelelő ruhaszettet.
Felkaptam magamra a ruháimat, amit még régebben El-től kaptam és nagy mosollyal az arcomon ugráltam le a lépcsőn, mint egy 14 éves kislány.

- Jó a ruhád csajszi! - jegyezte meg El.
- Nem is tudom kitől kaptam! - kacsintottam rá.

A kanapéhoz érve észrevettem, hogy egy emberrel több személy van a szobában, mint eddig. Harry állt fel a kanapéról és széles mosollyal az arcán lépet közelebb hozzám.

- Elszöktél mellőlem! - fogta meg a derekamat és közelebb húzott magához.
- Liam hívott, ne haragudj, hogy szó nélkül eljöttem. - néztem rá boci szemekkel.
- Megbocsájtva! De több ilyen ne legyen! - emelte fel a mutatóujját, majd szenvedélyesen megcsókolt.

A többiek reakciója a csókra, hangos tapsolás és "húúúú"- zás volt. Amikor elváltunk egymástól Harry-vel a többiek felé néztünk mosolyogva.

- Akkor ti most együtt vagytok ? - tette fel a kérdést Louis.

2012. november 22., csütörtök

17. Hülye vagy Styles!



" Ne azzal házasodj össze akivel élni tudsz, hanem azzal, aki nélkül nem tudnál élni "

- Kicsim! - rohant oda hozzám anyu majd szorosan átölelt. - Annyira hiányoztál! - súgta bele a fülembe.
- Megjött? - kiáltott ki egy ismerős hang a konyhából.
- Apu? - kérdeztem hangosan.
- Szia Em! - jött ki a konyhából egy mosollyal az arcán.

Bellát kivettem a babakocsiból, majd a nappali felé vettem az irányt. A kanapéra letéve leültem mellé és elkezdtem levetni róla a sok ruharéteget. Anyuék is csatlakoztak hozzám Liammel együtt.

- Szóval. Nem mintha zavarnátok, de hogy kerültök ide? - hajtogattam össze Bellus ruháit.
- Apáddal áthelyeztettük magunkat ide! Szóval itt fogunk élni Londonba. - jelentette ki boldogan anyu.
- Most komolyan? - örültem meg.
- Igen szívem! Tudod nem tudtuk elviselni a hiányotokat. - kezdett el könnyezni a szeme. - És apádnak azaz ötlete támadt, hogy mi lenne, ha áthelyeztetnénk magunkat. - mosolyodott el.
- Ez szuper! - vettem Bellát kezembe. - És velünk fogtok lakni? - érdeklődtem
- Egy kis ideig igen. Holnap megyünk lakást nézni és, ha találunk akkor elköltözünk innen. Nem akarunk Liam nyakán lenni. - simogatta meg a bátyám arcát.
- Jaj, anya... Mondtam már, hogy nem vagytok terhemre. Örülök, ha itt vagytok. - förmedt rá anyura Liam.
- De akkor sem jó, hogy itt vagyunk. Már felnőtt férfi vagy. - reagált anyu. 

Anyuék tovább beszélgettek én meg Bellával a konyha felé indultam meg. Az etetőbe téve csináltam egy kis vacsit, majd elé tettem. Kisebb nagyobb sikerrel elkezdte enni, majd segítettem neki. Miután kész lett anyuéktól elköszöntünk, mivel már késő volt és a szobám felé vettük az irányt. Gyorsan megfürödtünk, majd a pizsamáját ráadva indultam vele a kiságya felé. Hosszasan átöleltem, majd egy jó éjt puszit nyomtam arcocskájára és betettem az ágyba. Őt követve az ágyamba feküdtem és szinte egyből el is aludtam. 

~ 2 hónappal később ~ 

Két hónap telt el, hogy anyuék megjöttek. Már találtak egy szép kis házat, amit meg is vettek és kérték, hogy menjek velük én is, de Liam meggyőzött, hogy maradjak vele legalább nem lesz egyedül. Daviddel a dolgok csak rosszabbak lettek. Nagyon sokat gondolkodtam rajtunk, de arra jutottam, hogyha ezt így húzom tovább csak rosszabb lesz. Fájdalmat okozva neki kimondtam a végszót. Szakítottam vele és azóta nem is hallottam felőle semmit. Nagyon megkedveltem, de semmi értelmét nem láttam annak, hogy együtt maradjunk úgy, hogy közben, amikor vele vagyok Harry-n agyalok. Harry-ről eszembe jutva, még mindig Cara-val van. Minden nap szinte benne vannak az újságban, mint "tökéletes pár". A mai napon lesz a fiúknak egy koncertje, amire Bellával hivatalosak vagyunk. Bár nem akartam menni, de Liam erősködött, hogy számítanak ránk a fiúk. Harry azóta nem is látta Bellát, ami igencsak elszomorít engem. A koncert után a csajokkal elmegyünk bulizni, addig anyu vigyázz Bellusra. A szekrényem előtt állva gondolkodom, hogy milyen ruha lenne alkalmas, majd megakadt a szemem egy nemrég vett ruhán.


Magamra kaptam a ruhámat, feltettem egy kis sminket, majd hajamat kiengedve hagytam. Bella felé vettem az irányt, majd elkezdtem csikizni, amire felnevetett.


"@Liam_Payne @Louis_Tomlinson @Zayn_Malik @Niall_Horan mi már hangolódunk az estére! :) Bellus mosollyal az arcán várja a koncertet, ahol a 4 legjobb pót papája lép fel! Szeretünk titeket Bella & Em xx"

Bellát felöltöztettem, majd útra készen álltunk. A twittert még megnéztem, amikor láttam, hogy Liam válaszolt.

"@Emily_Payne mitől van ilyen jó kedve? Csak nem a szokásos csikizés? ;) Mi is nagyon várjuk már, hogy itt legyetek velünk! Szeretünk! Liam, Zayn, Loui, Niall xx" 
Miután megnéztem a választ egy képet véltem felfedezni. Harry tette ki és a szívem szakadt meg.


"@Cara_Delevigne jó volt veled tegnap! Sajnálom, hogy ma nem lehetsz itt! Szeretlek és sok sikert mára! :) Harry xx"

Idegesen csuktam le a laptop tetejét, majd Bellát magamhoz öleltem. Magamtól elemelve láttam mosolygó arcát, ami felvidított. Ráadtam kis kabátját, majd a nappali felé vettem az irányt, ahol anyuék pihentek meg. A mai napon itt alszanak Liamnél, hogy Bellát ne kelljen ide-oda ráncigálni. Elköszöntem tőlük 1-1 puszival, majd a kocsim felé vettem az irányt. Beültettem Bellát az ülésbe, bekötöttem, majd beszálltam a helyemre és elindultam a helyszínre. A helyszínen Paul várt, aki kezemből kivette Bellát és bevezetett a fiúkhoz. Mindenkit köszöntöttem kivéve egy személyt, aki nem is vett rólam tudomást. Ami a legszomorúbb, hogy Bellára sem vetett egy pillantást sem. Louis a mobilját elővéve fotózta le a fiút, aki mellett Paul szinte már majdnem a kezébe nyomta Bellát, de ő csak a mobilját bújta. 


"@Harry_Styles Ha már nem veszed a fáradságot, hogy meglátogasd, akkor amikor VÉGRE láthatod és ott van melletted ne a telefonodat bújd, hanem törődj vele. Mi a franc van veled Styles?.... Louis."

Gondolom elolvasta a tweetet, amit Loui írt neki, mert telefonjából felnézve dühösen nézett felénk. Bellára nézett majd megsimította az arcát. Bella át akart menni hozzá, de Harry ezt nem engedte, mivel távozott köreinkből. A fiúk elindultak a színpad felé és elkezdődött a koncert. Eleanor és Lexi is megérkeztek így már közösen élveztük a koncertet. Elmeséltem nekik, hogy Harry mit csinált, illetve mit nem csinált Bellával. Teljesen ki voltak akadva. Szerintük Cara miatt ilyen Harry. A koncert lemenetele után a fiúk egyből felénk vették az irányt. Harry a legtávolabbi fotelba ült le, mit sem törődve velünk. Liaméktől elbúcsúztunk, majd El elszólta magát, hogy hova megyünk. Bellát felöltöztettem, majd útnak indultunk. 

*Harry szemszöge*

A mai koncertre Liam elhívta Emily-t és Bellát is. Mit sem törődve semmivel bújtam a telefonomat, amikor megláttam, hogy Em tweetelt ki a fiúknak egy képet. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen idegenek leszünk egymással, hogy már a pót papák szerepéből is kihagy engem. Nagyon rosszul esett így, amikor megérkeztek láthatóan a tudtára adtam, hogy nem érdekel. Paul feltűnően közel hozta hozzám Bellát, majd Louis twitteren közölte velem körülírva, hogy mekkora barom vagyok. Elindultam a színpad felé, mivel lassan  fellépünk és gondolkodtam. Nem gondoltam volna soha, hogy ennyire rosszba leszek Emilyvel és Bellával. Bellával nem tudom miért viselkedtem így, egyszerűen csak Emilyre voltam mérges, ami kihatott Bellára is. A koncertet lezavartuk, majd visszamentünk a csajokhoz a váróba. Leültem a legtávolabbi fotelba, majd figyeltem az eseményeket. Miután Emilyék elmentek Louis huppant le mellém. 

- Hülye vagy Styles, tudtad? - húzódott mosolyra a szája.
- Nem, nem tudtam. - bújtam a mobilomat továbbra is.
- Na ide figyelj! - kapta ki kezemből a telefonomat. - Ne légy seggfej és ne viselkedj így Emilyékkel! - vetett rám egy dühös pillantást.
- Add vissza a mobilomat! - nyújtottam felé a kezemet.
- Nem! - vágta rá - Miért viselkedsz így Emilyvel? 
- Nem viselkedek vele sehogy! - nyögtem ki.
- Hát ez az! Nem törődsz vele se, se Bellával. - oktatott ki.
- Majd törődik velük David. Ez az ő dolga, nem az enyém. Ja, meg ti négyen név szerint: te, Zayn, Niall és Liam,  hadd idézzem Emily-t a pót papái... - csúszott ki a számon
- Szóval ez a bajod?! Figyelj, mi minden nap meglátogatjuk őket, ha van próba vagy stúdiózás, ha nem. Két teljes hónapja nem láttad őket. Emily beszélt velünk, mivel tudja, hogy rá úgymond "nem vagy kíváncsi" miközben mindannyian tudjuk, hogy majd megőrülsz érte. Amikor elment direkt velünk hagyta Bellát, hogy te is eltudj jönni és lásd őt, de te ezzel nem éltél. Akkor mondd Harry...miért várod, hogy pót papának nevezzen? És a másik meg...Daviddel szakított. - kacsintott rám a monológja végén.
- Szakított? - döbbentem le.
- Igen! - mosolyodott el.
- Srácok, van mára valami programunk? - kérdeztem meg hangosan, hogy mindenki hallja.
- Nem! - szólaltak fel egyszerre.
- Liam, a csajok hova mentek bulizni? - érdeklődtem.
- A funkybuddha-ba. Miért? - húzta fel a szemöldökét.
- Nincs kedvünk ma bulizni menni? - mosolyodtam el.

A fiúk helyeselték az ötletemet így útnak indultunk. Louis felhívta Eleanort, hogy legalább ő tudjon a meglepetésről, amikor a kocsival a funkybuddha előtt álltunk meg. Mindannyian kiszálltunk, majd gyorsan besiettünk, hogy a rajongók ne vegyenek észre. 

*Emily szemszöge*

Már vagy egy órája itt bulizunk a csajokkal a funkybuddhában. Végre élhetem a mindennapi kis szingli életemet Bellával együtt. Eleanor és Lexi rendesen kietettek magukért. A pasik csak úgy tapadnak rájuk, de mi csak a parkett közepén hárman táncolunk. A telefonomat előkapva fotóztam le a csajokat, majd ki tweetelem.


"@Eleanor_Calder @Lexi_Peterson Kitettetek magatokért rendesen! Két legjobb barátnőmmel élvezzük az estét! Köszönöm szépen, hogy vagytok nekem! Emily xx"

A telefonomat a táskámba téve mentünk a csajokkal a pult felé egy újabb italért. Gyorsan lehúzva indultunk vissza a táncparkettre, amikor egy kézpárt véltem felfedezni a derekamon. Ijedten megfordultam, amilyen gyorsan csak tudtam és meglepő látvány fogadott. A szám mosolyra húzódott, pedig nem is akartam. Az alkohol miatt volt biztos. Eleanorék után néztem, de nem láttam őket. Harry a pult felé vezetett és leültünk ott a bárszékekre. Kért magának és nekem is italt.

- Mit keresel itt? - mosolyogtam, mint a tejbe tök.
- Mennyit ittál? - húzódott mosolyra a szája, majd lehúzta az italát. 
- Hát, nem sokat! Becs...Be...Begyszó! - próbálkoztam a szó kimondásával.

Hatalmas mosoly kerekedet szájára a bénázásom miatt, majd még 2 italt kért. Gyorsan lehúzta őket, majd az enyémet is gyorsan megittam. Kezemet megfogta és elindult velem a táncparkettre. Már egy ideje táncolhattunk, amikor éreztem, hogy kezd ez a dolog mássá átmenni. A tánc közben keze a fenekemen pihent meg és nyakamat csókolgatta. Kicsit eltávolodtam tőle.

- Harry...Cara... Ne csináld ezt! - mondtam smaragdzöld szemeibe.
- Téged szeretlek Emily! Nem érdekel Cara! - simította meg az arcomat, majd ajkaimra lehelt egy csókot.

Kezemet nyaka köré fontam, majd csókunk kezdett egyre vadabb és vadabb lenni. Mivel már elég késő volt a szórakozóhelyen kevés ember volt jelen. Harry egyszer csak felkapott az ölébe így én lábaimat a dereka köré fontam. Elvitt egy eldugott helyre majd lefektetett a kanapéra. Vadul csókolt, ami tele volt érzelmekkel és vággyal. Éreztem, hogy szeret és vágyik rám, ahogy én is rá. Ellöktem kicsit magamtól és csillogó szemeibe néztem.

- Ne itt! - mondtam mosolyogva és értette a dolgot.

Kezemet megfogta és felhúzott a kanapéról. Sietős léptekkel indult el a hely kijárata felé, majd, amikor kiértünk egy taxit intett le, mivel mind a kettőnkben kellőképpen volt alkohol. A sofőrnek elmondta a címet, ahova szándékozunk menni, majd 10 perc alatt meg is érkeztünk. Csodálkozva szálltam ki, mivel nem a megszokott helyen voltam. Harry kifizette a sofőrt majd imbolyogva bár, de mellém jött. Megfogta a kezemet, majd elindult velem a bejárat felé. Elővette zsebéből a kulcsot és a harmadik próbálkozásra bár, de kinyitotta. A lakásba beérve a konyhába sietett, majd öntött egy kis pohár alkoholt még. Két pohárral a kezében sietett felém, majd kezembe adta. Koccintottunk és lehúztuk mind a ketten. A poharakat a földre dobta, majd szám felé közelített az övével. Derekamon pihent keze már a fenekemet barangolta be, miközben vadul falta ajkaimat. Nem kellett sok, felemelt az ölébe én dereka köré fontam a lábaimat, majd elindult velem a lépcsőn és betört egy szobába. A szememet kinyitottam, majd kezdett minden forogni körülöttem. Harry-re tekintettem, aki folyamatosan vigyorgott, látszott, hogy ő sem tiszta már. A ruhámat próbálta levenni, amit kisebb nagyobb sikerrel teljesített is. Testemet édes csókokkal lepte el, majd ismét megállapodott ajkaimnál. A pólóját lesegítettem róla, majd az övével kezdtem el babrálni. Miután mind a kettőnkön csak fehérnemű volt a derekamat átkarolva indult el felfele keze a melltartómhoz. Kikapcsolta, majd büszkélkedve lebegtette előttem, mintha olyan nagy dolog lenne, hogy sikerült kikapcsolnia, majd ledobta a földre. Egyik kezemet a nyaka köré vontam, majd magamhoz húztam és szenvedélyesen megcsókoltam. Csókunk közben keze bebarangolta a testemet, majd a bugyimat kezdte el leimádkozni rólam. Másik kezemmel hátát cirógattam illetve haját túrtam, majd kezem lejjebb csúszott és róla is lekerült az utolsó ruhanemű. Csókunk folyamatos volt és vad. Egy percre nyitottam ki a szememet csókunk közben, majd belemosolyodtam. A telefon hangos csörgése ébresztett fel. Derekamat egy kéz ölelte át, így óvatosan kibújva belőle keltem fel és indultam a ruhadarabjaim keresésére. A ruháimat fogva indultam el a fürdő keresésére, majd, amikor meglett felvettem.

- Emily, hol vagy? Aggódok érted! - szólt bele Liam.
- Liam...könyörgöm ne kiabálj! Biztonságban vagyok, mindjárt hazamegyek! - nyugtatgattam le bátyámat miközben a bugyimat húztam fel magamra.
- De hol vagy? Érted menjek? - hadarta el.
- Nem kell, most leteszlek! Otthon találkozunk. Puszi - köszöntem el tőle, majd letettem.

A többi ruhát magamra kapva indultam el halkan fürdőből a szobába. A fejem iszonyatosan fájt, így a lépcsőn lemenve a konyhába mentem valami gyógyszert keresni. Nem találtam sehol, így útnak indultam. Fogtam egy taxit és a címet bediktáltam. Az úton folyamatosan a tegnap esti történéseken gondolkodtam, amikor a taxis rám förmedt, hogy ki kéne szállnom. Kifizettem, majd az ajtónk felé vettem az irányt. A kulcsot belehelyeztem, majd elforgattam, beléptem, majd magam után becsuktam. Nem hittem a szememnek, amikor megfordultam. A fiúk ott ültek és a csajok is. Mindenki mosolygott rám mint a vad alma kivéve Liam-et. Lehajtott fejjel közeledtem feléjük, majd megálltam. 

- Hol a fészkes fenében voltál? - emelte fel a hangját Liam.

2012. november 17., szombat

16. Érdekes fotópartner...


" A csók a természet bájos kis trükkje arra az esetre, mikor a szavak feleslegessé válnak "

Amióta Harryvel összekaptunk sosem láttam nálunk. Tudtam, hogy megharagudott, amit nem értettem. Magának kereste a bajt, miért nekem legyen bűntudatom? A legfájóbb számomra, hogy Bellát is hanyagolta. A banda többi tagja szinte minden nap itt tetőzött nálunk és törődött az egyre jobban növekvő lányommal. Daviddel nagyon jó lett a kapcsolatom, szeretem, de mégis a fejemben kering, amit Harry mondott. Rengeteg munkát kapok, aminek örülök, mert legalább lefoglalom magamat addig is. Eleanor és Lexi rengeteget járt át hozzánk, amikor mindannyian otthon vagyunk. Persze ekkor is egy ember hiányzik a kis csapatból. Kezdett nekem ez az egész furcsa lenni. Ez az egész annyira megviselt engem, hogy a munkába menekültem. Daviddel rengeteg időt töltöttem el, hol egyedül, hol Bellával. Mai napon fáradtan szállok ki David kocsijából, majd egy csókkal elköszönünk. A lakásba beérve a kanapén Bellát és Liam-et tekintem meg, ahogy alszanak. Lassan odalépve bátyám arcát simítottam meg, amire felébredt.

- Már itthon is vagy? Hány óra van királylány? - ásított egy nagyot.
- Lassan 11 óra. Köszi, hogy vigyáztál rá! - nyomtam egy puszit az arcára, majd elvettem tőle Bellát.
- Ugyan, tudod, hogy szívesen vigyázok rá! - felkelt és megsimította az arcomat.
- Megyek lefektetem aztán én is megyek aludni. Te is jobban tennéd, ha nem a kanapén aludnál, tudod nem tesz jót a hátadnak. - kacsintottam rá, majd egy jó éjt puszit adva elindultam a lépcső felé.
- Köszi a tanácsot! - nevette el magát. - Aludjatok jól, szépségeim!

A szobába beérve Bellust betettem az ágyba, majd egy puszit nyomtam a kis fejére és megsimítottam az arcát. A fürdő felé vettem az irányt, majd egy gyors zuhanyt vettem és magamra kaptam a pizsamámat. Gyorsan felnéztem twitterre, hogy történt-e valami érdekes. David tett ki rólunk képeket, amiket csináltunk. 



"@Emily_Payne már most hiányzol. Nagyon jó volt ma veled. Szeretlek!:) Dav. xx"

Imádtam Dav-et, hogy így törődött velünk, de még sem volt olyan érzésem, amikor vele voltam, mint Harryvel. A képet nézegetve gyorsan válaszoltam rá.

"@David_Adams Én is jól éreztem magamat. Szeretlek! (: Em. & Bella xx"

A laptopom tetejét lecsuktam, majd asztalomra tettem és lefeküdtem aludni. Minden este Harry-n gondolkodtam. Az oké, hogy engem hanyagol, de Bellát emiatt nem kéne. Direkt mindig adok lehetőséget, hogy láthassa, de nem él vele. Ezekkel a gondolatokkal szenderültem álomba. Reggel az órám korán csörgött. Álmosan keltem ki az ágyamból karikás szemekkel. Nem tesz túl jót nekem, hogy csak 2-3 órákat alszok mostanság, de holnap végre kapok egy szabadnapot, amit csakis Bellával fogok tölteni. Gyorsan a fürdőbe igyekeztem és magamra kaptam egy egyszerű szettet, mivel a fotózáson majd úgyis kapok ruhákat. Mivel Bella még nagyban húzta a lóbőrt, nem vittem át Liamhez. Egy puszit nyomva a kis fejecskéjére indultam el a fotózásra.

*Harry szemszöge*

Emilyvel a történtek óta nem beszéltem, sőt Bellát sem láttam. Igaz tudtam, hogy mikor mennek át hozzájuk a fiúk és, hogy Em sincs otthon, de mégsem voltam képes arra, hogy betegyem oda a lábamat. Szörnyen utáltam magamat, emiatt, hogy ilyenné váltam, hogy még Bellát sem vagyok képes meglátogatni, de féltem, hogy Emily váratlanul betoppan és én megint elvesztem a fejemet. A fiúk rengeteg képet tettek ki a kislányról, aki szemmel láthatólag nagyon sokat nőtt. Épp twitteren lógok itthon, Cara nemrég ment el valami fotózásra, amikor egy értesítés jött, hogy egy képen megjelöltek. Louis tette ki, gondolhattam volna...


"@Harry_Styles nézd már segítséggel tudunk állni! Kimaradsz minden jóból... Puszilunk Bella, Louis xx" 

A kép láttán elszomorodtam és dühös voltam. Dühös voltam, de magamra. Most az én segítségemmel állhatna Bella, és rólam lenne ez a fotó nem Zayn-ről. Nem tudtam mit tenni a makacsságommal, még nem álltam rá készen, hogy elmenjek. Idő kell nekem. Fogtam és válaszoltam a tweetre.

"@Louis_Tomlinson nagyon büszke vagyok rá! Szeretgessétek meg helyettem is. Sajnálom, hogy nem tudok ott lenni, de dolgom van. Harry xx"

Egyből válaszolt is a tweetemre, úgy látszik azt leste, hogy mikor írok a tweetjére választ. Tipikus Louis...

"@Harry_Styles neked mindig van valami dolgod... De végül is, ez a te dolgod ;)) Louis. " 

Erre a válaszára már nem is válaszoltam. Igaza volt. Nem mondtam nekik miért nem megyek el, de Louis mint legjobb barátom átlátta a dolgokat. Soha semmit sem mondott erre, mert mindig is tudta, hogy makacs vagyok és nem lehet meggyőzni. Sőt szerinte egy hülye vagyok, hogy nem harcoltam tovább Emilyért és megállapodtam Cara mellett, de ez van, ha ló nincs jó a szamár is. És mivel a lovat rendesen elbaltáztam kénytelen vagyok Cara-val beérni. Nem tudom teljesen 100%-ra azt mondani, hogy nem szeretem őt, mert igenis érzek iránta valamit, de Emily iránt erősebb a szerelmem. 

*Emily szemszöge*

A fotózás helyszínére értem, amikor egy ismerős arcot véltem felfedezni a főnököm mellett. A hátam közepére nem kívántam most és fogalmam sem volt, hogy mit keresett itt. Mike meglátott így odahívott. Erőltetett mosollyal az arcomon cammogtam oda melléjük.

- Jó reggelt szépségem! - köszöntött egy arcra puszival Mike.
- Szia.. - vetettem rá egy mosolyt.
- Figyelj Em. , ma Cara-val kell közös képeket csinálnotok, viszont nekem el kell ugranom egy másik fotózásra. Remélem minden rendben lesz, hiszen ti vagytok ketten a legjobb modelljeim. Ha valami gond lenne akkor hívjátok az asszisztensemet, de szerintem semmi baj nem lesz. Aztán ügyesen! - mosolygott rám és elindult az ajtó felé.
- Nagyszerű... - szólaltam meg, amikor már hűlt helye sem volt Mike-nak.

A ruhámat magamra véve indultam el a vászonhoz, hogy elkészítsék rólunk a képeket és mihamarabb elszabaduljak a múmia mellől. Mellé érve láttam azt az önelégült mosolyt az arcán, amit ki nem állhattam. A fotózás épp elkezdődött volna, amikor halkan odasúgott valamit.

- Na milyen érzés, hogy megint velem van? - húzódott gúnyos mosoly az arcára.
- És az milyen érzés, hogy mióta nem láttalak csak nagyobb lett a szemöldököd? - vetettem rá egy gúnyos mosolyt, majd a kamerára koncentráltam.

A kis beszólásomra csak fintorgott egyet, majd elkezdtük a munkát. Pár óra alatt kész is lettünk, majd jött az egyéni fotózás, amit én kezdtem. 1 óra leforgása után végre kész voltam és indulhattam haza. Már 3 óra volt, amikor kiléptem az ügynökségből fáradtan. A kocsim felé vettem az irányt, majd beszálltam és hazáig meg sem álltam. Otthon a fiúk vártak. Meglepetésemre Harry most sem volt itt. A kulcsokat letettem a tartóba, majd egyenesen a nappali felé vettem az irányt, ahol Bella és a fiúk tartózkodtak. 

- Sziasztok! - köszöntem mindenkinek egy puszival, majd Bellát kezembe véve szorosan magamhoz öleltem és egy puszit nyomtam arcocskájára. 
- Hééé, ő az enyém! - nézett rám gonoszan Loui.
- Szeretnéd, hogy a tied legyen! - nyújtottam ki rá a nyelvemet.
- Szeretném hát! Ki nem szeretné, hogy egy ilyen tündér legyen a lánya? - mosolyodott el Loui.
- Harry? - néztem Bella szemébe, hogy elkerüljem a többiek bágyadt tekintetét.
- Dolga akadt. - szólalt meg Louis. 
- Mint mindig... - tette hozzá Zayn.
- Istenem... - kezdtem bele - lényegtelen... megyek lefektetem kicsit Bellát. Puszilunk.

Felérve az emeletre egyből a szobám felé vettem az irányt. Bellát letéve az ágyamra megnéztem volt-e valami fejlemény ma twitteren. Láttam Belláról és Zayn-ről egy édes képet, amihez Harry is hozzá szólt. Tovább nézve az eseményeket észrevettem, hogy az ügynökség kiposztolt a falamra két képet. Félve nyitottam meg őket.

"@Emily_Payne ; @Cara_Delevigne Remekül teljesítettetek ma a fotózáson. Gyönyörűek vagytok, jó volt veletek dolgozni. N. xx"

"@Emily_Payne Egyszerűen gyönyörű. Imádok veled dolgozni, mert mindig kihozod magadból a legjobbat, még ha nem is tudod. Remélem tetszik a kép, mert ez megy majd az újságba. N. xx"

A Cara-s képet meglátva szörnyülködtem. Teljesen azt lehet abból a képből kivenni, hogy mi milyen jóban vagyunk pedig épp az ellenkezője. Arra a képre nem is válaszoltam neki, a másodikra viszont igen.

"@Nick_Wish Elfogult vagy velem kapcsolatban! Én is szeretek veled dolgozni, feldobod a fotózásokat a sok poénoddal. Remélem hamar találkozunk! Em. xx"

A válasz után a laptopomat lecsuktam, majd az asztalomra helyeztem. Az ágyra visszadőlve megcsikiztem Bellát, aki hangos nevetésben tört ki. Felemeltem és a fürdőbe siettem vele. A kádba engedtem vizet, tettem bele egy kicsi habfürdőt, amitől habos lett a víz, majd megnézve, hogy elég meleg-e Bellát beletettem. Mivel hallottam, hogy a fiúk még itt vannak nálunk telefonom után kapva fotóztam le Bellust és ki tweeteltem nekik.


"@Liam_Payne @Niall_Horan @Zayn_Malik @Louis_Tomlinson Mi már készülünk a lefekvésre! :) Köszönöm szépen, hogy vigyáztatok erre a kis rosszcsontra! Nagyon szeretünk titeket és sok puszit küldünk innen a habok közül! Em. & Bella xx" 

Az tweetet elküldve Bellust törölközőbe csavartam, majd a szobában felöltöztettem és lefektettem aludni. Gyors zuhanyt vettem, majd mivel eléggé kifáradtam a mai naptól én is csatlakoztam Bellához. Reggel a nap sugarai ébresztettek fel. Bellus már a kiságyból kukucskált. Kikelve az ágyból felé vettem az irányt. Egy reggeli puszival és mami ölelésével köszöntöttem őt, majd a konyha felé indultunk meg. Megreggeliztünk, majd felmentünk a szobába, hogy felöltöztessem. Mikor kész voltam Bellával gyorsan magamra kaptam egy egyszerű szettet. 



Lecammogva a nappaliba a babakocsi kosarába egy kis innivalót meg nasit tettem, hogy kibírjuk a mai sétánkat, majd Bellát beültettem. Indulásra készen álltunk. A kulcsokért nyúltam, majd bezártam az ajtót. Mindössze 10 perc alatt oda is értünk a hozzánk legközelebbi parkba. Kicsit beljebb mentünk, majd a fűre leterítve egy pokrócot Bellát kivettem és letettem rá. Érdekes, de a mai napon rettentően jó idő van. A nap olyan melegen süt, mint még Londonban sohasem sütött. Bella élvezte a játékot és a mókát, hogy a szabadban lehet. Néha odajöttek a fiúk rajongói és közös képet csináltak a kislányommal. A fűben rengetek virág volt így elkezdtem egy kis koszorút csinálni neki, majd a végén ráhelyeztem. Telefonomat elővéve fotóztam le a kis királynőt.

"@Liam_Payne;@Louis_Tomlinson @Zayn_Malik @Niall_Horan Különösen szép a mai nap, így Bellával kiélvezzük a jó időt és, hogy ma szabad napom van! Végre kettesben pihenünk a parkban. Tetszik a koszorú? Szerintem gyönyörű benne! Sok-sok puszit küldünk Em & Bella xx" 

Miután ki tweeteltem a fiúknak a képeket az oldalamra feküdtem és csak csodáltam Bellust. Annyira sokat nőtt és eszméletlenül imádom. Életem legjobb döntése volt, hogy megtartottam. Egész reggeltől délutánig kint voltunk a parkban. Rengeteg rajongó készített Bellával közös képet, majd, amikor már láttam, hogy kezd fáradni és az idő is hűvös lett ( na igen London, egyszer jó az idő 2 percre rá meg már esik, de így szeretjük!:) ) eldöntöttem, hogy indulunk haza. Bellát immáron pulóverbe öltöztetve raktam be a kocsiba, majd gondoltam, hogy közlöm a fiúkkal, hogy lassacskán számítsanak ránk.


"@Liam_Payne Percek kérdése és otthon vagyunk! Jól elszórakoztunk a mai napon! Remélem nektek is jól telt a napotok! :) Sietünk!  Em & Bella xx"

10 percre rá, már az ajtót nyitottam ki. Belépve az ajtón egy rég nemlátott személyen akadt meg a tekintetem. Az ajtót becsukva magam mögött még mindig meglepődve álltam és néztem.

- Te mit keresel itt? - néztem még mindig döbbenten.


Nem szoktam határokat szabni, de a következő rész legalább 5 komi után fog jönni! Légyszíves alul pipálgassátok ki, hogy tetszett-e vagy sem illetve, hogy elolvastátok. Remélem elnyerte tetszéseteket ez a fejezet. Sok puszi nektek, White! :)