2012. november 1., csütörtök

11. Bellából Anne?

- Harry mondanom kell valamit...- szólalt meg mellettem komoly tekintettel.


*Emily szemszöge*

- Holnap Peter elviszi egy kicsit magukhoz Bellát...- vettem mély levegőt - Ma vásárlás után összefutottam vele. - vártam a reakcióját.
- Ez a te döntésed én nem szólhatok bele, de nem fura, hogy ilyen hirtelen megakarja ismerni a lányát, miközben lassan fél éve, hogy Bella megszületett és még egy levelet sem tudott neked írni, hogy mi van veletek? - nézett rám kérdőn.
- Igazad van, nekem is furcsa, de nem tilthatom el tőle a vér szerinti lányát. Joga van látni, még ha én sem szívesen bízom rá. - fogtam meg a kezeit.

Utolsó mondatomra a válasza egy hosszas csók volt, ami után álomra hajtottuk fejünket. Reggel a nap sugaraira ébredtem. Szemeimet kinyitva láttam, hogy Harry helye az ágyban üresen állt. Felültem az ágyból és mivel Bellát sem láttam sejtettem, hogy Harry már jó gondját viseli. Telefonomon megnézve az időt láttam, hogy valaki megjelölt twitteren egy képen. Számra mosoly húzódott, amikor megláttam. Gyorsan felkeltem és a fürdő felé vettem az irányt, hogy kicsit rendbe szedjem magamat. 

*Harry szemszöge*

Reggel korán felébredtem, mivel egész este csak Peteren járt az agyam, hogy miért érdekli őt ennyire Bella. Halkan keltem ki az ágyból, amikor láttam, hogy Bellus ott figyel rám a kiságyból. Az ágyához mentem és kivettem belőle, majd elindultam vele a konyha felé. Kerestem neki reggelit, majd az ölembe ültetve megetettem őt. A reggeli közben jöttem rá, amit pár napja mondott Emily teljesen igaz. Bellát a saját lányomként szeretem és iszonyat jól kijövünk egymással. Repülőnek álcázva a reggelit kész is lettünk. Bella végig nevette ezt a folyamatot, majd utána halkan visszatérve a hálóba a fürdőbe igyekeztünk, hogy le tudjam tisztogatni. Egy kis ruhát keresve neki felöltöztettem, majd egy kis copfot csináltam neki. Telefonomat felkapva osontunk le a nappaliba és kezdtük el a játékot. Bella aranyosan kúszott a szőnyegen és próbált elkapni, ami sikerült neki, mivel megadtam magamat. Telefonomat elővettem majd egy fotót csináltam, hogy milyen ügyesen elvégeztem vele a reggeli teendőket, amit ki is tweeteltem Emilynek.


"@Emily_Payne Kora reggel megreggelizve, lefürödve, felöltözve! Ügyesek vagyunk? Már csak rád várunk, hogy felébredj. :) Szeretlek! Harry xx "

Mikor kész lettem a kép készítésével azon kaptam magamat, hogy Bella parányi teste öleli az oldalamat és szemembe nézve gügyög nekem. Mellkasomra húztam és ott pihentünk tovább a földön. Fentről mocorgást hallottam, majd oldalra nézve egy láb jelent meg mellettünk. Felnézve láttam, hogy Emily van fölöttem, amit próbáltam viccesre titulálni.

- Nem hittem volna, hogy egyszer fölöttem leszel. - vetettem rá egy huncut mosolyt.
- Jaj Harry. - nevette el magát. - Csak arra tudsz gondolni! - vette el tőlem Bellát.
- Csak vicceltem. Peter hányra jön? - keltem fel immáron én is a földről.
- 10 perc múlva, ha minden igaz. Ti meg próbáltok nem? - állt velem szemben.
- Igen, mi is lassan indulunk.És neked valami terv mára? - kíváncsiskodtam tőle.
- Találkozok a csajokkal és vásárolunk. 5-re hazaérek, kb addigra hozza haza Peter Bellát. - nyomott egy puszit az arcomra.

Beszélgetésünket a fiúk zavarták meg. Kimentünk a konyhába és gyorsan megreggelizünk, majd Belláéktól elköszönve indultunk el a próbára. Ahogy az ajtón mentünk volna ki Petert találtuk magunk előtt. Egy lenéző tekintettel haladtam el mellette, amire ő csak egy mosollyal reagált. 

- Gyere Harry! - kiabált utánam Loui.

*Emily szemszöge*

Amint Harryék kiléptek az ajtón Petert találtam magammal szemben.

- Szia. - üdvözöltem.
- Sziasztok! - vette ki mosolyogva kezemből Bellát.
- Akkor 5-re max. fél 6-ra hozd haza! - nyomtam kezébe egy táskát, amiben Bella cuccai voltak. - Ebben mindent megtalálsz, amire esetleg Bellának szüksége lehet. Tettem be kaját is, pelenkát, játékokat, meg vizet, ha szomjas lenne. - soroltam fel a tudnivalókat.
- Rendben, köszi szépen. - villantott egy mosolyt, majd egy puszit nyomva az arcomra elment.

Gyorsan felrohantam a fürdőbe, hogy igazítsak a sminkemen és a hajamon, mivel nemsokára jönnek a csajok. Magamra kaptam egy fehér toppot egy virágmintás szoknyát és egy sárga kardigánt majd leérve felvettem a sárga magassarkúmat. Épp kész lettem, amikor a csajok csöngettek az ajtón. Kinyitottam az ajtót majd útnak indultunk. Már órák óta jártuk a várost és a boltokat, amikor Lilly-nek azaz ötlete támadt, hogy a zebra kellős közepén csináljunk egy képet. Gyorsan beálltunk a többiekkel, majd épphogy kész lettünk a képpel a lámpa pirosra váltott így gyorsan futásnak eredtünk.


Beültünk egy kávézóba egy napzáró kávéra és még ott beszélgettünk egy kicsit, amikor az órámra nézve láttam, hogy lassan 5 óra lesz. Gyorsan kiittam a bögrém tartalmát és felpattantam. Csajoktól elbúcsúztam majd egy taxit fogva 10 perc alatt haza is értem. Otthon lepakoltam a cuccaimat, majd összedobtam egy szendvicset. Anyuéknak még semmi hírük nem volt, hiszen mindig estig dolgoznak. Már jócskán elmúlt 5 óra, kezdtem kicsit aggódni. Idegesen járkáltam fel alá. Fel az emeletre le az emeletről, amikor meghallottam, hogy nyitódik az ajtó. Anyu lépett be az ajtón. Tekintetem rideg volt és aggódó, amit észre is vett.

- Mi a baj kicsim? - rohant oda hozzám ledobva a csomagjait.
- Peter még nem hozta haza Bellát. - kezdtem el sírni. 
- Miért hova vitte? - kezdett anyu is ideges lenni.
- Azt mondta, hogy ma hadd legyen vele, elviszi anyukájához megmutatni neki az unokáját. Fél 6-ra kellett volna, hogy hozza ehhez képest már fél 7 van. Telefonon nem érem el és kezdek aggódni anyu. - mondatom közben többször csuklott el a hangom, mint egész életem során.
- Kicsim...Peter szülei már nem laknak itt. - jelentette ki anyu idegesen.

A hír hallatán lerogytam a földre és csak sírtam. Nem tudtam elképzelni, hogy hol lehetnek vagy mi oka annak, hogy még nem hozta haza. Gyorsan a telefonomért rohantam és a gépemért, majd bekapcsoltam azt. A telefonom nem mutatta semmi életjelét annak, hogy Peter keresett volna. Felléptem twitterre hátha ott van valami életjele Peternek, amikor egy képet találtam. Peter tweetelte ki egy órája. Könnyeim csak folytak és folytak.


"@Peter_Halton Katy és a kislányunk Anne. Imádom őket. Végre boldog családban érzem magamat. :)"

Anyut odahívva megmutattam neki a képet, amin az én kislányom van és egyből hívtuk a rendőrséget.

*Harry szemszöge*

A próbán nem tudtam figyelni, folyamatosan Bella és Peter járt a fejemben. Végre a fáradalmas nap után hazaindultunk. Megálltunk Liamék háza előtt, ahol rengeteg rendőrautó állt meg. Fogalmunk sem volt mi történt így bementünk a házba. A lakásba érve láttuk, hogy Emily sír, szemei vörösek könnyeitől és a rendőrök épp valamit irkálnak és Bella képét fogják. Minden rossz megfordult a fejembe így gyorsan odarohantam hozzá.

- Mi történt Emily? - néztem bele kisírt szemeibe
- Peter elrabolta Bellát! - kezdett el jobban sírni.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik, de nagyon szomorú a vége és remélem meg lesz Bella. :) nem hozol szombaton és vasárnap is részt?? :)) puszi Blany

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Blany, ha lesz időm akkor vasárnap is hozok új részt!(:

      Puszi, White

      Törlés
  2. én egyszerűen imádom a történeted és az, hogy Bellát elrabolták az eléggé felkavart :S de remélem meglesz :) siess, mert nagyon várom a folytatást.! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Meli!

      Nagyon örülök, hogy tetszik a történet. Szombaton hozom az új részt.

      Puszi, White.

      Törlés
  3. nagyon jó lett :)) de buzi a Péter :P siess a kövivel :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vivi!

      Köszönöm szépen a hozzászólást! :)

      Puszi, White.

      Törlés